Kollár Tibor kapta a Granasztói György-díjat - Dr. Diószegi László laudációja

Kt th

Április 9-én rendeztük Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban a Rómer Flóris Terv - Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében című konferenciát.

Az esemény zárásaként kiosztottuk az idei Granasztói György-díjat. A kitüntetést 2017-ben Káldi Gyula, tavaly pedig Mihály Ferenc kapta. Az idei díjazott Kollár Tibor. Szívből gratulálunk!

Diószegi László így méltatta a 2019-es Granasztói György-díjast:

„Engedjék meg, hogy személyes élménnyel kezdjem a Granasztói-díjban részesülő kollégánk laudációját!

Amikor 2006-ban megszüntették a Teleki László Alapítványt és ezzel együtt a határainkon túli műemlékek felújítását célzó programot, Káldi Gyula hívta fel a figyelmemet, hogy ismer egy embert, aki kiváló kapcsolatait felhasználva, saját pénzét, energiáját sem kímélve eredményesen dolgozik a határainkon túli magyar épített örökség megmentéséért. Gondoltam, egy lelkes műemlékvédőről, építészről, művészettörténészről vagy hasonló szakmabeliről van szó. Meg is beszéltem a találkozót Kollár Tiborral, ha jól emlékszem, Törökbálintra kellett utazzak, ahol az irodájában fogadott.

Nem kis meglepetésemre az AstraZeneca, angol-svéd gyógyszeripari konszern magyarországi képviseletének székházában fogadott, minthogy ennek a cégnek a különleges ügyosztályának igazgatóságát vezette. Ismerkedésünk során az is kiderült, hogy Tibor a határon túli műemlékek ügyét mellékesen, mintegy hobbiként segíti, merthogy tisztességes szakmája is van: pszichiáter. Hamar megtaláltuk az együttműködésünk első célját, aminek eredményeként jelenhetett meg a szerkesztésében megvalósult kitűnő kötet: Középkori falképek Erdélyben.

Az elkövetkező időkben egyre jobban megismerhettem Tibor kiemelkedően eredményes értékmentő munkáját. Elsősorban a Kárpát-medence falképeinek sorsa érdekelte, ezek kutatását és restaurálását segítette. Civil munkáját is ennek az érdeklődésének vetette alá, úgy alakította, hogy minél többet lehessen a terepen, meglátogathassa az eldugott települések omladozó templomait és tanulmányozhassa az azokban rejlő értékeket.

Természetesen nem csupán magányos utazóként kutatja a külhoni műemlékeket. Vezető tanácsadója volt a magyar-román, illetve a magyar-román-ukrán határon átnyúló európai uniós programoknak, amelyek keretében az ő szerkesztésében és szervezésében született meg a Középkori egyházi építészet Szatmárban, illetve a Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben című két, hiánypótló kötet, és nem mellékesen megújult három partiumi műemléktemplom.

Ugyancsak Tibor vezette az észak-mezőségi szórványtemplomok kutatási projektjét, amely során látókörébe került a kiszsolnai szász evangélikus romtemplom is. És itt kapcsolódik az orvosi, pszichiáteri szaktudás a műemlékek kutatásához. Tibor ráérzett a kiszsolnai freskók különlegességére, s felhívta Pap Szilárd művészettörténész figyelmét a látottakra. A folytatás közismert: a kiszsolnai Giotto-freskómásolatok felfedezésének és megmentésének története művészettörténeti világszenzáció lett.

Az is külön fejezetet érdemelne, ahogy Tibor sportdiplomáciai, sportpszichiáteri kapcsolatait felhasználva a Beszterce megye tanács nagyhatalmú urának fejébe látva megszervezte a freskók megmentésének bonyolult programját, megszerezve ehhez a műemlékek iránt egyébként meglehetősen közömbös Beszterce megyei tanács támogatását.

Kollár Tibor hasonló eredménnyel dolgozik az egész Kárpát-medencében. Hozzá fűződik a horvátországi Kaporna egykori Szent György-templomának szentélyében található freskók felfedezése is. A falképek véletlenül kerültek elő a délszláv háború pusztítása nyomán. A harcokban megsemmisült a templom tetőzete, beomlott a szentély és felrobbant benne egy aknagránát, amelynek a szilánkjai felsértették az újkori belső meszelést, így láthatóvá váltak a középkori kifestés nyomai. Az apszisban Tibor fedezte fel a Máriát a kisdeddel ábrázoló falképet, amelyet a szentélyben található más freskókkal később restauráltak.

Tibor fantasztikus értékmentő munkája mellett azt is el kell mondani, hogy szerkesztésében kilenc, elsősorban a határainkon túli középkori műemlékeket bemutató tudományos igényű kötet jelent meg, a tizedik pedig hamarosan nyomdába kerül. Ezek a hiánypótló kötetek méltán váltották ki a szakma elismerését, az Építészet a középkori Dél-Magyarországon éppenséggel a Magyar Tudományos Akadémia díját nyerte el.

Befejezésül ismét egy személyes élményemet osztom meg Önökkel.

Kárpátalja mindig is a műemlékvédelem legnehezebb terepének számított. A Teleki László Alapítvány a 2000-es évek óta dolgozik elsősorban a kárpátaljai református templomok felújításán. Az elmúlt húsz év alatt a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem tudtuk a református püspökség támogatását megszerezni. Eredménytelenül próbálkoztam szép szóval, kéréssel, határozottsággal, alkalmasint furfanggal is. Amikor Tibor egy uniós projekten keresztül kapcsolatba került a püspökséggel, figyelmeztettem, hogy nehéz dolga lesz. Nem tudom, hogy pontosan kivel tárgyalt, mit és milyen módon tett, csupán a végeredményt, a püspökség együttműködő készségét tapasztaltam.

Jó, ha egy pszichiáter is van a csapatban…”

Diószegi László

Határon túli műemlékekről a Karc FM-n

Kutyfalva th  Április 4-én a Karc FM Spájz című műsorában Back Réka vendége volt Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója, Gudor Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese és a Granasztói György-díjas Mihály Ferenc farestaurátor. Beszélgettek a Rómer Flóris Tervről, Kárpát-medencei középkori épített örökségünkről, műemlékeink számbavételének és megmentésének fontosságáról, lehetőségeiről, a borsi Rákóczi-kastélyról, és még sok minden másról.

A műsor ezen a linken meghallgatható.

Rómer-konferencia: Gulyás Gergely adja át a Granasztói György-díjat április 9-én

Konf 2019 04 09 1 th Április 9-én reggel 9 órától rendezzük Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban a Rómer Flóris-terv – Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében című nagy konferenciánkat.

A 2015-ben útjára indított Rómer Flóris-terv keretében eddig majdnem százötven határon túli magyar műemlék újult meg részben vagy egészben. A programra egy februári kormányhatározat értelmében idén már 500 millió forint jut.

A konferencián számba vesszük az eddig elért eredményeket. A műemlékes szakemberek és restaurátorok, kivitelezők előadásaiból képet kaphatunk mind a program elméleti, mind pedig gyakorlati működéséről.

A nap végén átadjuk a 2017-ben létrehozott Granasztói György-díjat, amelynek átadására Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert kértük fel, aki elfogadta meghívásunkat.

A számos izgalmas előadást kínáló, a határon túli műemlékvédelem legnagyobb éves seregszemléjének számító konferencia nyilvános, arra minden érdeklődőt szeretettel várunk. Részletek és jelentkezés a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen!

A konferencia teljes és végleges programja elérhető itt.

Nagyinterjú Dr. Diószegi Lászlóval a Demokratában

demokrata th Nemcsak a magyar épített örökség pusztul, hanem a szellemi-kulturális is, ezért mindkettő menteni kell -- mondja Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója a Demokrata című hetilap március 20-án megjelent számában.

Az igazgató Farkas Anitával beszélgetett. Az első téma a Rómer Flóris-terv: a program kerete idén februárban 500 millió forintra emelkedett, és így lehetőség nyílik még több lappangó, rossz állapotban lévő érték megmentésére. "Ahhoz, hogy fantasztikus középkori épületeket és falfestményeket lássunk, nem kell Olaszországba vagy Franciaországba utazni, elég elmenni Kárpátaljára, Felvidékre vagy Erdélybe" -- mondja Diószegi László, aki elmondja azt is, az alapítvány -- és rajta keresztül a magyar állam -- részben az ukrán, román, szlovák műemlékvédelem feladatait vállalja át értékmentő munkájával.

Az igazgató beszél arról, hogy az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején tapasztalt magyarellenesség ma már szerencsére nem jellemző, bár az, hogy korábban nem nagyon bánták, ha magyar emlékek mennek tönkre vagy semmisülnek meg, nagyon meglátszik épített örökségünk állapotán. Ráadásul sok helyen kiöregedőben van, vagy el is tűnt a magyarság, így nagy kérdés a megmentett épületek további sorsa.

Megoldást jelenthetnek a különféle revitalizációs programok, például a dél-erdélyi templomútvonal kialakítása. Dél-Erdély mellett, derül ki a beszélgetésből, rohamléptékben szórványosodik a Mezőség és Partium egyes részei.

Diószegi László beszél a népi építészeti programról is, amelyet ettől az évtől szintén a Teleki László Alapítvány koordinál. Ez hasonlóan működik majd, mint a Rómer Flóris-terv: az alapítvány nemcsak pénzügyi támogatást nyújt majd akár magánszemélyeknek is, hanem szakmailag is felügyeli az anyaországi népi építészet kincseinek helyreállítását.

A beszélgetésből természetesen a borsi Rákóczi-kastély sem maradhatott ki: az interjúban elhangzik, hogy a fejedelem szülőházán hamarosan befejeződik a szerkezeti helyreállítás, és a reneszánsz gyökerű épület, amelyben II. Rákóczi Ferenc életét és korát bemutató, modern kiállítás is helyet kap, már 2020 első felében megnyithatja kapuit a látogatók előtt.

Műemlékvédelem a javából: április 9-én Rómer-konferencia!

Konf 2019 04 09 1 1 th

Rómer Flóris Terv – Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében címmel tartunk konferenciát április 9-én az Országos Széchényi Könyvtárban, Budapesten.

Az egész napos – reggel fél 9-től este 9-ig tartó – rendezvényen számba vesszük a 2015-ben útjára indított Rómer Flóris Terv keretében eddig végzett munkát, a határon túli helyszíneken felújított, megújított magyar műemlékeket.

A konferencia nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Részvételi szándékát, kérjük, jelezze a Teleki László Alapítványnál (Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)!

Az esemény programja a mellékletben (amely egy-két elemében még változhat, de nagyrészt véglegesnek tekinthető).

Program

Kiegészítő információk