Konferencia beszámoló

lat konf th2018. április 12-13-án a Teleki László Alapítvány idén második alkalommal rendezte meg a Rómer Flóris Terv – Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében című nemzetközi műemlékvédelmi konferenciát.

A Magyar Kormány a külhoni magyar közösségek iránti elkötelezettség, valamint a nemzetünk történelméről tanúskodó emlékek megőrzése érdekében 2015 októberében elindította a Rómer Flóris Tervet, amelynek előzménye az 1999-ben indult Nemzeti Örökség Program határon túli pillére volt. A Rómer Flóris Terv keretében közel száz külhoni magyar vonatkozású műemlék helyreállítása kezdődött meg, továbbá segítségnyújtásban részesült a 2017. szeptemberében egész Erdélyen végig söprő viharkárokat szenvedett számos műemlék is.

A kétnapos tanácskozást dr. Tüske László, a helyszínt biztosító Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának köszöntője után dr. Latorcai Csaba, társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Az első előadást dr. Diószegi László PhD., a Teleki László Alapítvány igazgatója tartotta. Rómer kalandok című prezentációjában a Rómer Flóris Terv eddigi történetéről és eredményeiről beszélt, amellyel megfelelő közeget teremtett a további, egy-egy helyszínnel vagy szakterülettel mélyrehatóan foglalkozó előadásokhoz.

A reggeli szekcióban ezen kívül három előadás kapott helyett: Halmos Balázs és Marótzy Katalin, a Budapesti Műszaki Egyetem Építésztörténeti és Műemléki Tanszékének adjunktusai, a gyulafehérvári fejedelmi palotában végzett alakhű felmérésekről tartottak beszámolót. Tóth Zsuzsanna, az Országos Széchényi Könyvtár restaurátora, a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum megújulásáról tartott helyzetjelentést a 2017-es Arany János emlékév apropóján. Szarvas Péter, ungvári építész, a kárpátaljai műemléktemplomok állapotfelméréséről beszélt.

Kávészünet után a palágykomoróci református templom munkálatait részletező három előadás következett: A régészeti kutatásról beszélt Igor Prokhnenko és Zsilenkó Mária régészek, az Ungvári Nemzeti Egyetem Balahuri Eduárd Régész Múzeumának igazgatója és tárlatvezetője. A teljes körű felújítás elemeit ismertette Káldi Gyula, budapesti építész, végül a falképkutatás és restaurálás menetéről beszélt Kiss Lóránd, marosvásárhelyi restaurátor.

Tiszabökény görögkatolikus templomának teljes körű felújításáról tartott beszámolót Káldi Gyula építész és Szabó József visegrádi farestaurátor.

Az ebéd előtti utolsó előadást Wittinger Zoltán, budapesti építész, tartotta a borsi Rákóczi-várkastély felújításának tervezéséről. 2018-ban a Magyar Kormány több mint 800 millió forintot biztosít II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőházának felújítására. A kastély rekonstrukciójára az 1980-as, majd 2000-es években is kísérletet tettek, de a munkálatok forráshiány miatt mindig félbeszakadtak. A jelenlegi újrakezdéshez Áder János köztársasági elnök és a szlovák elnök adott újabb lendületet, amikor megerősítették, hogy a két ország együttműködik az épület felújításában.

A koradélutáni szekció négy prezentációból állt: dr. Visy Zsolt, miniszteri biztos, a belgrádi Hunyadi János-emlékmű felállításának tervét és megvalósítását ismertette. Emődi Tamás, nagyváradi építész, a köröskisjenői református templom teljes körű felújításáról tartott beszámolót. Kiss Lóránd, marosvásárhelyi restaurátor, az erdélyi falképek restaurálásáról beszélt. Mihály Ferenc, szovátai farestaurátor, az erdélyi templomok festett famennyezetének és bútorzatának helyreállítását mutatta be.

A magyarországi és kárpát-medencei műemlékvédő szakemberek részvételével zajló konferencia a Rómer Flóris Terv 2017. évi eredményeinek bemutatásán túl lehetőséget teremt a Kárpát-medencében dolgozó szakemberek konzultációjára és szakmai vitákra is. Így az első nap utolsó két előadását vitaindító előadásnak szántuk: Mihály Ferenc a tacsi református templom festett famennyezetéről, Maksay Ádám, kolozsvári építész, pedig a páncélcsehi református templomról beszélt. Ezt követően nyilvános szakmai vita vette kezdetét a pusztuló műemlékek megmentésének lehetőségeiről és korlátairól.

Az első nap végén két örömteli eseménnyel színesíthettük konferenciánk programját: Furu Árpád, kolozsvári építész, Táji tagolódás Erdély népi építészetében című könyvének bemutatóján a művet Balassa M. Iván néprajzkutató méltatta. A könyv a helyszínen már kapható volt és kiemelkedően nagy érdeklődésre tett szert. A Teleki László Alapítvány kuratóriuma idén második alkalommal ítélte oda a Granasztói György díj – A Kárpát-medence magyar műemlékeiért kitüntetést, amelyet évente egyszer ad át egy olyan személynek, aki kiemelkedően sokat tett a Kárpát-medence magyar műemlékeinek megóvásáért. Az elismeréssel járó plakettet és oklevelet idén Mihály Ferenc, szovátai restaurátor vehette át.

A konferencia második napján kevesebb, de az első naphoz hasonlóan sokszínű és érdekes előadások várták a hallgatóságot.

A programot Káldi Gyula és Tegzes István építészek vajdasági templomok állapotfelméréséről szóló prezentációja nyitotta. Ezt követően Furu Árpád a kolozsvári unitárius püspöki ház kutatásáról és felújításáról beszélt. Szőllősi András, budapesti építész, a Teleki László Alapítvány munkatársa, a lakszakállasi református templom felújítása körüli dilemmákról és a munkálatok jelenlegi állásáról tartott prezentációt. Végül Deák Ildikó művészettörténész az Alapítvány május 15-én nyíló „Ideje az építésnek” című kiállításának koncepcióját ismertette. A Magyarság Házával közösen rendezett kiállítás a Rómer Flóris Terv eredményeit mutatja be a laikus és szakmai közönség számára egyaránt érdekes formában.

A tartalmas délelőtti szekciót ebédszünet követte, így mindenki felfrissülve térhetett vissza a konferenciát záró két előadásra: Káldi Gyula Zsablya római katolikus templomáról tartott beszámolót, Fülöpp Róbert, budapesti építész, pedig a beregszászi Bethlen–Rákóczi-kastély felmérésének részleteit ismertette.

A szakmai tanácskozásra a Kárpát-medence minden tájáról érkeztek előadók és hallgatók, összesen több mint százan. Ezt örömmel tapasztaltuk és reméljük, hogy a Teleki László Alapítvány folytatva eddigi munkáját, a Rómer Flóris Terv támogatásával további műemlékeket tud megóvni a pusztulástól, így jövőre az ideihez hasonló eredményekről, egy hasonlóan sikeres konferencia keretében tarthatunk beszámolót.

 

Kiegészítő információk