Befejeződött a gerényi görögkatolikus templom külső helyreállítása

gereny thA kárpátaljai Gerény középkori temploma, melynek első periódusú építménye egy, a belső oldalán hatkaréjos rotunda volt, s a XV. században egy gótikus hajóval toldották meg nyugat felé, kiemelkedő műemlék. A templom tömege lényegében nem változott az évszázadok során, ám a XIII. századi terepszint mintegy 40 cm-rel feltöltődött, s homlokzatait, némileg átalakítva azt, erősen cementes „nemesvakolattal” vakolták be. Ez a vakolat erősen rontotta a történeti szempontból hiteles megjelenést, valamint a templom műszaki állagát is veszélyeztette. A hiteles és műszakilag is helyes állapot helyreállítása érdekében a rotunda körüli terepszintet 2016-ban és 2017-ben lesüllyesztették az eredeti szintre, majd megtörtént a szakszerű tereprendezés is, továbbá az épület homlokzatairól leverték a vastag, cementes vakolatréteget is. A vakolat leverésével két „elburkolt” részlet, a rotunda egyik karéjának résablaka, valamint a gótikus hajófalon egy kapuzat is napvilágra került.

A homlokzat helyreállítása a Bethlen Gábor Alap támogatásával 2018-ban történt meg. Ezt a munkát különös körültekintéssel végezték el úgy, hogy a munka végeredménye minél jobban megközelítse az eredeti, középkori állapotot. Ennek érdekében a munka festőrestaurátor irányítása mellett folyt. Mivel az eredeti mészhabarcs vékonyvakolat jónéhány helyen foltokban megmaradt a homlokzaton, így a helyreállítás is e struktúrához, megjelenéshez igazodott. E felületkövető, kanálháttal felhordott vakolás készült mind a rotunda, mind pedig a gótikus hajó homlokzati felületein. A két periódus finom megkülönböztetését a kétféle falszerkezet (rotunda vegyes falazata, hajó téglafalazata) képi megjelenésének más-más karaktere biztosította. A vakolás előtt, a jobb tapadás érdekében természetesen megtörtént a fugák kitisztítása és a felületek ún. „kellősítése” is. A homlokzati felületek enyhén törtfehér oltott mésszel történő kifestése a vizes technológia szabályai szerint történt, azaz; a vakolat felhordása után azonnal rákerült az első meszelés, majd annak teljes száradása előtt az újabb festésréteg. Ez a technológia megkövetelte a szakaszos munkavégzést. Az első meszelés egy vakolatszakaszra, míg a második meszelés két szakaszra történt meg. A harmadik réteg felhordása már a teljesen elkészült felületre történt egy ütemben. A gótikus hajó eredeti lábazata az idők során elpusztult, vagy soha nem is volt, ezért az új homlokzati vakolat megóvása érdekében azt, az alsó, mintegy 10 cm széles falfelületen nem is készítettük el. Ezen az alsó sávon a falszövet kifugázása történt meg. Ezzel a megoldással a járdáról felcsapódó csapadékvíz a vakolatot jóval kevésbé károsíthatja, s a lefagyás veszélyét is jelentős mértékben csökkenti.

A homlokzat helyreállításához tartozott a gótikus kőkeretek átdolgozása (megtisztítása és szilárdítása) végül újrameszelése is, a homlokzatokkal azonos fehér színben. A románkori rotunda bélletes kapuzata téglafelületeinek helyreállítását, vakolatjavítását festőrestaurátor végezte. Ugyancsak restaurátori munkával történt meg a kibontott résablak rézsűjének helyreállítása is. A homlokzat helyreállításához tartozott az épületen lévő csapadékvíz csatorna revíziója és némi korrekciója is. A templom külső helyreállításának befejező szakasza a zsindelytető javítása és kezelése volt, amelyet a Rómer Flóris terv támogatásával Stark István viski vállalkozó csapata valósított meg.

Fotodokumentáció

Kiegészítő információk