A magyar kormány mindenben segíti a moldvai csángókat

Forrás: Kossuth Rádió, Krónika | 2012. május 12. szombat 14:34 |

A magyar kormány minden segítséget megad a moldvai csángóknak, hogy szülőföldjükön boldoguljanak és otthon érezzék magukat az anyaországban – erről beszélt Répás Zsuzsanna.

„Ismert az asszimiláció erőssége, a számos megpróbáltatás, amit a moldvai magyarság sorsul kapott, és visel ma is. Nekünk – éppen ezért – mindent el kell követnünk, hogy megsegítsük a moldvai nemzettársainkat, hogy nyelvüket és kultúrájukat a következő nemzedékek számára átörökíthessék", mondta a külhoni magyarokért felelős helyettes államtitkár, Répás Zsuzsanna a konferencia megnyitóján.

Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány vezetője a legfontosabb teendőket, cselekvési területeket sorolta, aki örvendetesnek tartja, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége vállalta fel az oktatás koordinációját, lebonyolítását, de kérdés – tette hozzá – hogy lesz-e lehetőség Moldvában a magyar nyelvű hitéletre.

Indulatoktól sem mentes közbeszólásokat is kiváltó beszélgetés volt a vallási kerekasztal. A moldvai magyarlakta településekről érkezett katolikus papok szókimondóan beszéltek a magyar nyelvű misézés lehetőségeiről. A legfontosabbak között említették, hogy az iskolában megtanítsák a szent misébe való belekapcsolódást, a fiatal papoknak pedig a falvakba kellene menniük.

Délután moldvai magyar fiatalok kerekasztal beszélgetésére és Rejtőzködő Csángóföld mottóval csángó írók, költők verseiből és prózáiból, valamint moldvai csángó énekekből, táncokból összeállított műsorral várják az érdeklődőket.

nyirhir.com

A Rejtőzködő Kárpát-medence rendezvénysorozaton Csángóföld kincsei mutatkoznak be

Versben, prózában, énekkel és tánccal mutatkoznak be szombaton Csángóföld kincsei a Magyarság Háza által útjára indított Rejtőzködő Kárpát-medence sorozat második rendezvényén, amely egyben a közreműködő Teleki László Alapítvány moldvai csángókkal foglalkozó pénteki tudományos konferenciájának lesz a záróeseménye.

Az alapítvány hatodik alkalommal rendezi meg a Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák: a moldvai csángók című tudományos konferenciát, amely mindig a moldvai csángókkal kapcsolatos aktuális kérdésekről szól - mondta el az MTI-nek Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke, egyben a szombati program szerkesztő-rendezője. Mint hozzátette, a pénteki konferencia a migráció, a nyelvváltás, a demográfia témaköreivel és az egyházüggyel foglalkozik, de olyan különlegességeket is felölel, amelyek eddig nem kerültek a moldvai csángó kérdéskör fókuszába.

Ennek jegyében kerül sor szombaton a fiatal moldvai értelmiségiekkel való beszélgetésre, amely azért különleges, mert Moldvában évszázadokon keresztül nem volt magyar nyelvű oktatás, ezért magyar értelmiségi kör sem alakulhatott ki – mutatott rá a szervező. 2000 óta azonban a magyar állam és civil szféra támogatásával iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás folyik a területen.

A kezdeményezésnek már meg is van az eredménye, mert egy rendkívül tehetséges fiatal értelmiségi generáció kibontakozásának vagyunk a szemtanúi – tette hozzá. A Magyarság Háza által útjára indított Rejtőzködő Kárpát-medence sorozat második állomásaként meghirdetett szombati rendezvény célja a „nem ismert moldvai költészet és irodalom bemutatása".

Az alapítvánnyal közösen rendezett A moldvai csángók élete – versben, prózában, énekkel és tánccal előadva című műsorban öt moldvai verselő, prózaíró mutatkozik be. Lakatos Demeter (1911-1974) költeményeit Csoma Gergely előadásában hallhatja a közönség. A másik négy költő pedig személyesen mutatja be a alkotásait.

A rangidős a somoskai születésű író, költő Demse Márton lesz. Utána a ma is Klézsén élő és alkotó Duma Andrást ismerheti meg a közönség. Végül két fiatal tehetség mutatkozik be, akik az 1989 utáni változások során tanulták meg a magyar nyelvet, oly módon, hogy ma már magyarul írják költeményeiket. Ők Diósi (Gábor) Felicia, akinek novellás, illetve regénykötete is megjelent hazánkban, valamint Iancu Laura költő, aki idén kapott József Attila-díjat.

A rendezvény további részében Moldvából érkező népzenészek fogják szórakoztatni a közönséget, Petrás Mária és Antal Tibor énekét is hallhatják az érdeklődők. Hodorog András és a Somos együttes muzsikájára pedig moldvai csángó táncosok mutatják be örökségüket. Mint arra a rendező rámutatott, a csángó költők művészete mélyen gyökeredzik a moldvai világban, ezért különösen fontos, hogy a helyi népművészet is helyet kapjon a műsorban.

kdnp.hu

Bemutatkozott a moldvai csángó költészet

Az elsősorban archaikus népművészetéről, néptáncairól és népzenéjéről ismert csángó világ számára a 20. század hozta el magyar nyelvű értelmisége kibontakozásának lehetőségét: a fiatal tehetségek ma már egyebek között a költészet és a tudomány területein is jeleskednek. A népcsoport idősebb tagjai közül sokan még ma is népviseletben járnak a mindennapokban, ünnepnapokon pedig szinte mindenki magára ölti ezeket a ruhadarabokat. Népdalkincsük a magyarság ázsiai tartózkodásának idejére nyúlik vissza, gazdag tárházát kínálva a pentaton dallamoknak – mondta el A moldvai csángók élete – versben, prózában, énekkel és tánccal előadva című szombati program kapcsán Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke, aki egyben a program szerkesztő-rendezője volt.

Mint rámutatott: mostanáig kevés figyelem irányult a csángó költészetre. Moldva soha nem tartozott a Magyar Királyság területéhez, ezért az évszázadok során – annak ellenére, hogy magyar nyelvű népcsoportról van szó – soha nem volt magyar iskola a területen. Ebből adódóan nem alakulhatott ki magyar írásbeliség és értelmiség sem. Elvétve ugyan akadt egy-egy pap vagy írástudó ember, aki birtokában volt ennek a kincsnek, de a magyar értelmiség csak a 20. században jelenhetett meg.

Az első csángó költő, Lakatos Demeter (1911-1974) maga is román iskolákba járt, és bár magyarul írta legértékesebb verseit, azokat román, illetve speciális, saját maga által kialakított írásmóddal vetette papírra. Költészetének különlegessége abban rejlik, hogy az általa beszélt - nyelvújítás előtti, nagyon archaikus - északi csángó nyelvjárásban írta műveit. Autodidakta költő volt - fizikai munkát végzett-, de rendkívül tehetséges volt, és különleges feltörekvési vágy mozgott benne: az írás mellett például színjátszó-irodalmi kört is vezetett – mondta a szervező.

A Ceausescu-időszakban olyan elnyomás alatt voltak a csángók, hogy Lakatos Demeter halála után az akkor kibontakozott tehetségek csak a rendszerváltás után, vagy annak közelében kerültek a nyilvánosság elé. A Magyarság Háza által útjára indított Rejtőzködő Kárpát-medence sorozat második állomásaként meghirdetett szombati rendezvényre két ilyen költőt hívtak meg a rendezők: a ma is Klézsén élő és alkotó Duma Andrást, és a somoskai születésű Demse Mártont, aki a Securitate zaklatásait maga mögött hagyva telepedett le Magyarországon.

A magyar állam és civil szféra támogatásával Moldvában 1990-ben, illetve 2000-ben elindult iskolán kívüli magyar nyelvű oktatási program eredményeit pedig két ifjú költő-, írónő képviseli: Diósi (Gábor) Felicia, akinek novelláskötete, illetve regénye is megjelent hazánkban, valamint Iancu Laura költő, aki idén kapott József Attila-díjat.

Mindkét író Csíkszeredán végezte a középiskolai tanulmányait az 1990-es évek elején, majd Magyarországon jártak egyetemre. Diósi (Gábor) Felicia „naiv" visszaemlékezéshez hasonló, a csángó világot, családot, élményeit bemutató prózákat ír, amelyeket kifejezetten lujzikalagori (Bákó megye) nyelvjárásban vet papírra. Iancu Laura ezzel szemben elszakadt a csángó világtól, és magyar irodalmi nyelvet használ írásaiban, amelyeket mégis áthat a csángó világ, valamint az Istennel való kapcsolat, amely erőteljesen jellemzi ezt a népcsoportot.

A hosszú évtizedes, évszázados elfojtás után a közelmúltban feltört ennek a népcsoportnak a megmutatkozási vágya – vélekedett Diószegi László, hozzátéve, hogy a fiatal írók köréből kiemelt két alkotó mellett, számos más területen is megjelent a csángó értelmiség. A programban elsősorban a csángó világot bemutató versek, a költők vidámabb, önironikusabb írásai, de a csángók világát jellemző drámai és sötétebb vonulat is helyet kapott.

A Csángóföld kincseit bemutató rendezvény egyben a Teleki László Alapítvány moldvai csángókkal foglalkozó kétnapos tudományos konferenciájának a záróeseménye, bepillantást engedve a moldvai táncok – vert kezes, a gergelytánc és serény magyaros – sajátosságaiba is.

Új Könyvpiac

A Csíkfalusi Csángó Rádió adása - AUDIÓ

www.csangoradio.ro

Kiegészítő információk