A Teleki László Alapítvány válaszai Transindex erdélyi internetes újság kérdéseire

NEM KONKURENSE?
"A Teleki László Alapítvány a csángó program pénzügyi átláthatóságát biztosítaná"

Az oktatási programot továbbra is a jelenlegi stáb bonyolította volna - mondta el Diószegi László. Az átvilágításra szánt négymillió forintot a bevont szakértők honorálására, a helyszíni szemlékre és konzultációkra fordították.
A magyar kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának Nemzetpolitikai Államtitkársága és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) a Teleki László Alapítványt kérte fel a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) átvilágításának levezetésére. Ezzel, és az elkészült jelentéssel kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük meg a budapesti Teleki László Alapítványt, amelynek nevében dr. Diószegi László, igazgató válaszolt.

Diószegi László a válaszadás előtt leszögezett néhány általa fontosnak tartott tényt:

1.) A Teleki László Alapítvány pártoktól és kormányoktól független Alapítvány, amelynek kuratóriumában a magyar tudományos és közélet kiválóságai foglalnak helyet. Az Alapítvány kiterjedt és elismert tevékenységet folytat a határon túli magyarsággal kapcsolatos számos területen, így az épített örökség dokumentálása és felújítása, tudományos programok, konferenciák lebonyolítása, beruházások megvalósítása és ellenőrzése stb. terén.

2.) A Teleki László Alapítvány megalakulásától kezdve folyamatosan és rendszeresen foglalkozik a moldvai csángókkal, számos a kérdéskörrel kapcsolatos alapvető művet adott ki, kutatást finanszírozott, nemzetközi konferenciát szervezett, és bonyolításában valósult meg a pusztinai „Magyar Ház” felépítése is. A Teleki László Alapítvány több alkalommal szervezett magyar nyelvű misét moldvai csángó falvakban, többek között szervezésében valósult meg Lábnyikon 2009. október 17-én az első magyar nyelvű főpapi mise. A Teleki László Alapítvány a csángó üggyel foglalkozó szervezeteknek nem konkurense, hanem partnere.

Transindex: Az Önök által megbízott szakemberek találtak-e az MCSMSZ könyvelésében, illetve munkaszervezésében súlyos problémákat, mulasztásokat, pótolhatatlan hiányosságokat, visszaéléseket, amelyek a támogatások megvonását eredményezhették?

Diószegi László: Az MCSMSZ nem rendelkezik a társadalmi szervezetek működésére vonatkozó megfelelő számviteli politikával. Hiányoznak a belső szabályzatok. Különösen fontos a pénzkezelési szabályzat (utalványozási rend), és a bérkiegészítések kifizetésének szabályozása. A pénzügyi működés szabályozatlansága átláthatatlan gazdálkodást eredményez, a személyi felelősség nem megállapítható, a könyvelés nem biztosítja a folyamatok kontroll alatt tartását. Az évi mintegy 2.307.000 lej (150 millió Ft) költségvetéssel gazdálkodó MCSMSZ-nek a teljes időszak alatt nem volt és nincs megfelelő végzettséggel rendelkező felelős gazdasági vezetője.
Hiányzik a vagyonleltár (beruházások, vásárolt, támogatásként kapott eszközök). A vagyonnyilvántartás hiánya súlyos mulasztás, mert nem követhető a megvásárolt, vagy ajándékba kapott eszközök, ingatlanok sorsa.
A könyvelési rendszer áttekinthetetlen, év közben nem teljes körű, ezért az MCSMSZ aktuális likviditási helyzete nem megállapítható. A könyvelési káoszra jellemző, hogy a több mint négy hónapig tartó ellenőrzés sem tudta megállapítani a vezetőség által bejelentett hiány tényleges mértékét.
Nem érvénytelenítik a pályázatokhoz elszámolt bizonylatokat, nem különítik el a könyvelésben a pályázati elszámolásokat. Ez a magyarországi támogatók szerződésbe foglalt előírása, amely a támogatások ellenőrzését könnyíti meg. Ennek hiányában nem zárható ki a támogatások több helyre történő elszámolása.
Nincs szabályozva a telefon és gépkocsi használat, nincs útnyilvántartás. A vizsgált időszakban (2008-2010) 292.000 RON vagy 18.980.000-Ft üzemanyagköltséget számoltak el, amely a 3 évre mintegy 573.000 km megtételét jelentené. Erről azonban semmilyen nyilvántartással nem rendelkeztek.

Transindex: A jelentésben megnevezett problémákat, hiányosságokat az MCSMSZ-nek sikerült-e ez idáig korrigálnia, pótolnia?

Diószegi László: Az MCSMSZ a hiányosságok egy részének pótlásáról a megadott határidő lejárta után, január 24-én küldött információt. Ezek ellenőrzése folyamatban van.

Transindex: Nem vélnek érdekkonfliktust felfedezni abban a tényben, hogy felkérték önöket az MCSMSZ átvilágítására, ugyanakkor - az AMMOA és az MCSMSZ mellett - az önök alapítványa lenne az egyike annak a három alapítványnak, amelyet a csángó oktatási program lebonyolítására hoznának létre?

Diószegi László: A kormány javaslata szerint a létrehozandó Alapítvány – amelyben a Teleki László Alapítvány alapítóként vesz részt - felügyeli, és nem bonyolítja a csángó oktatási programot. Amint azt a január 19-én Budapesten tartott értekezleten az MCSMSZ vezetőinek elmondták, az oktatási programot továbbra is a jelenlegi stáb bonyolította volna, a jelenlegi tanárokkal. Az Alapítvány a program pénzügyi átláthatóságát biztosítja. A szerkezet megváltoztatását az MCSMSZ átláthatatlan gazdálkodása tette szükségessé.

Transindex: Hegyeli Attila leköszönt ügyvezető elnök szerint a magyar kormány több mint 4 millió forintot költött az MCSMSZ átvilágítására. Meg tudják ezt az információt erősíteni?

Diószegi László: A Teleki László Alapítvány 2011 nyarán megbízást kapott a KIM Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságtól és az AMMOA-tól, hogy szervezze meg és bonyolítsa le az MCSMSZ teljes körű gazdasági átvilágítását. Az átvilágítás célja az volt, hogy a fő támogatók (a Magyar Kormány és az AMMOA) pontos képet kapjanak az MCSMSZ vagyoni helyzetéről, működéséről, futó projektjeiről, azok költséghatékonyságáról és pénzügyi szakmai színvonaláról, továbbá a Szövetség által felhalmozott adósság állományáról. Az Alapítvány az átvilágítást romániai és magyarországi cégek, bejegyzett pénzügyi szakemberek, illetve más szakértők bevonásával készítette el.
Az átvilágítás során ellenőrzésre kerültek az MCSMSZ 2008-2010 évi gazdálkodásáról a Szövetség által rendelkezésre bocsájtott dokumentumok, (összesen mintegy 6.900.000 lej vagy 450 millió forint értékben). Az ellenőrzés kitért az oktatási helyszíneken bérelt, vagy tulajdonolt épületek állagának felmérésére is.
Magyarországon a szakértők ellenőrizték és összevetették az állami és civil támogatókhoz benyújtott elszámolásokat, illetve a romániai helyszíni ellenőrzés során megkapott adatokat. Az ellenőrzés II. üteme során a nem kellően tisztázott kérdésekre vonatkozóan újabb helyszíni vizsgálatra került sor.
Az ellenőrzés finanszírozását háromnegyed részben a magyar kormány, egynegyed részben az AMMOA vállalta. A Teleki László Alapítvány ezt az összeget (61.538 lej vagy négymillió forint) a bevont szakértők honorálására és a helyszíni szemlék és konzultációk költségeire fordította.
Az átvilágítás elvégzésével megbízott romániai és magyarországi szakértők óradíjai mélyen a könyvvizsgálati piaci díjak alatt lettek megállapítva.

A fenti Transindex cikk linkje

http://itthon.transindex.ro/?cikk=16491

Diószegi László nyilatkozik a muemlekem.hu magazinnak

Tovább mentenék a pusztuló emlékeket

ciml-100xNyolc éven át folytatta határon túli műemléki programját a Teleki László Alapítvány. 2007 óta azonban tehetetlenek a pusztulással szemben.

2011.06.17
Fotó: Sebestyén JózsefRead Morehttp://www.telekialapitvany.hu/joomla/components/com_jce/editor/tiny_mce/plugins/article/img/readmore.png);">

01-700x

02-300xAmíg a program 1999 és 2006 között folyt, évente 150 millió forintot kaptunk az államtól, hogy kutatásra, dokumentálásra és felújításra fordítsuk. Mintegy 300 történelmi épületben tevékenykedtek a szakembereink, húszat teljes mértékben sikerült felújítani. Azt hiszem, ez is egy meglehetősen szűkös keret volt ahhoz képest, hogy a Magyarországhoz kötődő történelmi épületállomány legnagyobb része a határon túl található” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója. Hozzátette: hasonló nagyságrendű keretért lobbiznak, ami lehetővé tenné a program folytatását, sőt, már látványos eredményeket lehetne belőle elérni.

A folytatásra már csak azért is szükség volna, mert több helyütt kénytelenek voltak félbehagyni a munkát. Így félig megkutatott állapotban, helyreállítás nélkül áll a többi között a csíkmenasági katolikus templom is, ahol még a karzatot is elbontották a falképkutatáshoz.

Az újrainduló programban a kis, falusi templomokra volna célszerű koncentrálni” - jelentette ki Diószegi László. „Egyrészt ezeknél van elsősorban szükség a gyors segítségre, hiszen a nagyobb történelmi épületek felújítására többnyire biztosítanak forrásokat, vagy pályáznak uniós pénzekre azok az országok, amelyeknek a területén találhatók. Másrészt a méretüknél fogva ezek azok az épületek, amelyeket már néhány millió forintból fel lehet újítani.

03-700x

04-300xA Teleki László Alapítvány 1999-2006 közötti programja – amelyet szakmailag a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felügyelt – a legnagyobb sikert Kárpátalján érte el, részben az olcsó munkaerő és anyagok miatt. Különösen fontos volt a huszti református templom falképeinek feltárása és az épület teljes körű helyreállítása. Megújult a benei és a csetfalvai templom is. A felvidéken a többi közt Kolozsnéma és Bodrogszentes, Erdélyben Gelence és Siter templomát restaurálták - utóbbi kettőt teljes körűen. A programon belül került sor a szlovéniai Lendva váránál arra a beavatkozásra, amellyel az egy helyütt statikailag meggyengült várfal és bástya állapotát stabilizálták.

Kapcsolódó cikkeink:

Budapestre költözött a közös örökség

Határon túli emlékek: bárki segíthet

Kiegészítő információk