A Kulturális Örökség Napjain lesz megtekinthető az „Ideje az építésnek” – Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című kiállításunk

DSC 2841 thA Teleki László Alapítvány „Ideje az építésnek” – Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című legújabb kiállítása megtekinthető a Kulturális Örökség Napjai címmel szeptember 15-16-án megrendezett, Nyitott Kapuk rendezvény keretében, a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságának épületében (Budapest I. ker. Táncsics M. utca 1.), helyszíni vezetéssel. A határon túli magyar műemlékek megóvására a Magyar Kormány által 2015-ben indított Rómer Flóris Terv eddigi eredményeit bemutató, teljesen új szemlélettel összeállított tárlat témáját tekintve szakmai, viszont a gyerekek számára is lebilincselő és tartalmas időtöltést nyújt. Az egyedi tervezésű tablók, a kiállított eredeti tárgyak és a tárlathoz tartozó interaktív eszközök segítségével a látogatók betekinthetnek a műemlékvédelem izgalmas világába, továbbá megismerkedhetnek a támogatásban részesült helyszínek kiemelkedő értekeivel, a sajátos műemlékvédelmi folyamatokkal, régészkedhetnek, falképeket tárhatnak fel, vagy restaurálhatnak. A bemutatott gazdag anyag, a sok érdekes tárgy és foglalkoztató biztosítják, hogy minden látogató hasznos információkkal és élményekkel telve térjen haza.

Nyitvatartás: 10-18 óra

Vezetések:

Szeptember 15., szombat: 12.00, 14.00 óra

Szeptember 16., vasárnap: 14.00, 16.00 óra

Plakát

Megtörtént a zsipi református templom és a hubói református harangláb zsindelyfedésének kezelése és javítása

zsip12thZsip kisközség Gömörben, Tornalja várostól délre található. Egyhajós, sík mennyezettel fedett, s egyenes szentélyzáródású temploma a 13. században épült. Ezt a kort idézi apszisának déli oldalán a keskeny, félköríves román kori ablak, illetve a nyugati oromfal keskeny, lándzsaíves nyílása, résablaka is. A szélesebb, csúcsíves ablakok, s a déli és nyugati kapuk már 15. században készülhettek. 1775-ben berendezését felújították; kazettás, festett deszkamennyezetet készítettek a hajó fölé, s ekkoriban épült a nyugati homlokzat közelében álló fa harangtorony is. A szentély falán 14. századi freskók, freskótöredékek láthatók. A templom több évszázados története során valószínűleg gyakran küzdött állékonysági problémákkal, melyet az épülettámaszként kissé szokatlan geometriájú és kétes korú támpillérek bizonyítanak.

Az épület statikailag jelenleg kielégítő állapotban van. A harangtorony nyugati tölgyfaoszlopai villámcsapás által roncsoltak, ennek ellenére szerkezeti megerősítésre itt sincs szükség. A szivárgórendszer elégtelen működésének és a lejtésviszonyoknak, valamint a belső tér burkolata betonaljzatának köszönhetően a templom falai és alapja szemmel láthatóan nedvesek, a középkori vakolat több helyen leválik. A tető zsindellyel fedett, legutóbbi karbantartása az 1970-es években volt. Az ereszrendszer hiányos, pótlásra szorul.

A Teleki László Alapítvány 2016-ban az épületet veszélyeztető víz elvezetését végezte el, a falak menti szivárgórendszer felújításával. 2017-ben a zsindelyhéjazat javítására és újrakezelésére került sor.

Hubó (Hubovo) község Szlovákiában, Tornaljától 4 km-re délkeletre, a Bódvai-dombság keleti részén fekszik Hubó község kőfallal körülvett, egyszerű téglány alaprajzú református templomát 1776-ban építették. Az építményt az idők folyamán többször javították, az utolsó nagy javítása 1965-ben történt. Falai az esővíz megfelelő elvezetése, s a rendszeres karbantartás hiányában teljesen feláztak. A templom délkeleti sarkán még a 18. század utolsó évtizedeiben emelték a talpgerenda-rácsra épített, kilenc főárbocos, szoknyával bővített egyemeletes fa haranglábat. Szerkezetét tölgyfából készítették eredetileg mindenütt fakötésekkel, és facsapokkal. A főtartókat a földszinten mindkét síkban kettős andráskeresztek, a felső szinten a födémgerendák és az oszlopok csatlakozásánál elhelyezett könyökfák, valamint a felső koszorúgerendát támasztó félkörívesre faragott könyökök biztosítják. A koszorú-gerendákon nyugszanak a harangok súlyát hordó gerendák, valamint a torony tetőszerkezete. A középső gerendára támaszkodó királyfát és a szarufákat is ferde dúcok merevítik. Az elmúlt évszázadok során a haranglábat többször átalakították. A talpgerenda-rácsról a külső körbefutó gerendakeretet lefűrészelték, és betonalapra új talpgerendákat helyeztek. A szoknya oszlopai közül néhányat megtartottak, néhányat fejjel lefelé építettek vissza, a többit kicserélték. A toronysisak érintetlenül, eredeti szerkezetével maradt meg.

A 2000-es évek legelején helyreállítási terv készült, melynek alapján az erősen leromlott állapotú templom és a megdőlt harangláb teljes körű helyreállításon esett át. A tornyot, a kimozdult főárbocot függőleges helyzetbe hozták, az utólagosan ide épült lépcső elbontását követően az eredeti merevítő szerkezeteket (földszinti kettős andráskeresztek, könyökfák) pótolták, az utólag beépített, nem megfelelően működő merevítést (két szintet átfogó andráskereszt) elbontották, a felső járószint gerendáit és padozatát kicserélték. A sisak és a szoknya új zsindelyezést kapott, a beton alaptestek körüli vízelvezetést megoldották. Sor került a templom külső és belső lábazatának és padozatának helyreállítására valamint a karzat szerkezetének megerősítésére.

A Teleki László Alapítvány 2017-ben a zsindelyhéjazat javítását és újrakezelését végezte el.

A munkálatokat mindkét esetben a hagyományos zsindelyezésben évtizedes tapasztalattal rendelkező kárpátaljai szakmunkások végezték a viski Stark István vállalkozó vezetésével.

Befejeződött a Marosvásárhely melletti Harcó református templomának külső felújításának első üteme

harco th

Harcó Marosvásárhelytől északnyugatra a Maros folyó jobb oldalán, a Székely Mezőségnek nevezett kistájegységben fekszik.

A település középkori református temploma egy északi fekvésű domboldalon található. A téglából épült kisméretű épület téglalap alakú hajóból és félköríves szentélyből áll. A XIX. század végén a hajó déli oldalához kisméretű harangtornyot építettek. A szentély és a diadalív középkori falképtöredékei egy 2015-ben végzett falkutatás során kerültek felszínre.

A templom gondozott állapotban van, azonban jelentős homlokzati károk keletkeztek rajta a domboldalban folyó felszíni és rétegvizek következtében, valamint a lábazati cementes vakolat miatt.

A Teleki László Alapítvány 2016-ban megterveztette a csapadékvíz elvezetési rendszert, elvégezte a középkori vakolattöredékek konzerválását, restaurálását. A marosvásárhelyi Megyei Múzeummal együttműködésben megvalósult a szükséges régészeti előkészítés. 2017-ben elsőként a templomfalak vizesedését megakadályozó beavatkozásokra került sor. Megtörtént a csapadékvíz-elvezető rendszer megépítése, a cementes lábazati vakolat eltávolítása és feltörték a templombelső aljzatbetonját is. Mihály Ferenc szovátai restaurátor megvizsgálta a templom faszerkezetét és faberendezését is. A festett karzatmellvéd és a padok egy része a XVIII. század második felében készült, ezek restaurálása a jövő feladata.

Ideje az építésnek - kiállítás megnyitó

Mhivo 2018 08 07 1 th

A Teleki László Alapítvány és a Magyarság Háza tisztelettel meghívja az

„IDEJE AZ ÉPÍTÉSNEK” MEGÚJULÓ MŰEMLÉKEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

című kiállítás megnyitójára 018. augusztus 7. 17 óra – a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságának épülete (1014 Budapest, Táncsics u. 1.)

A kiállítást megnyitja dr. FÖLDVÁRY GÁBOR miniszteri biztos Tárlatvezetést tart KÁLDI GYULA építész, a Teleki László Alapítvány Kuratórium tagja

Meghívó

Videó

Befejeződött a kutyfalvi református templom viharban ledőlt toronysisakjának újjáépítése

kutyfalva th

A Maros megyei Kutyfalva (Cuci) község református temploma egyhajós, poligonális szentélyzáródású épület, nyugati homlokzatához kapcsolódó toronnyal. A hajót és a szentélyt egységes, cserép héjazatú nyeregtető fedi. A torony háromszintes, a falakra négy irányba félkörös záródású, zsalugáteres ablaknyílásokat építette.

A gúla alakú, bádogfedésű toronysisakot 2016. június 19-én egy tornádó szerű nagy vihar ledöntötte. Különleges szerencse, hogy a sisak nem a templomhajóra dőlt, így az épületben nem keletkeztek számottevő károk.

A Rómer Flóris Terv 2016. évi vis maior-kerete segítségével megtörtént a kárelhárítás, a veszélyessé vált maradványok és megsérült szerkezetek visszabontása, valamint ideiglenes védőtető épült. Elkészült a torony felmérése és az egykori toronysisak maradványainak dokumentálása.

A Rómer Flóris Terv támogatásának és más forrásoknak köszönhetően 2018-ban megtörtént a toronysisak újjáépítése. A Guttmann Szabolcs építész által tervezett új toronysisak a régi alapján tervezett, hagyományos formát követő építmény. A munkálatokat Böndi László vállalkozó végezte el.

Kiegészítő információk