Befejeződött a gerényi görögkatolikus templom külső helyreállítása

gereny thA kárpátaljai Gerény középkori temploma, melynek első periódusú építménye egy, a belső oldalán hatkaréjos rotunda volt, s a XV. században egy gótikus hajóval toldották meg nyugat felé, kiemelkedő műemlék. A templom tömege lényegében nem változott az évszázadok során, ám a XIII. századi terepszint mintegy 40 cm-rel feltöltődött, s homlokzatait, némileg átalakítva azt, erősen cementes „nemesvakolattal” vakolták be. Ez a vakolat erősen rontotta a történeti szempontból hiteles megjelenést, valamint a templom műszaki állagát is veszélyeztette. A hiteles és műszakilag is helyes állapot helyreállítása érdekében a rotunda körüli terepszintet 2016-ban és 2017-ben lesüllyesztették az eredeti szintre, majd megtörtént a szakszerű tereprendezés is, továbbá az épület homlokzatairól leverték a vastag, cementes vakolatréteget is. A vakolat leverésével két „elburkolt” részlet, a rotunda egyik karéjának résablaka, valamint a gótikus hajófalon egy kapuzat is napvilágra került.

A homlokzat helyreállítása a Bethlen Gábor Alap támogatásával 2018-ban történt meg. Ezt a munkát különös körültekintéssel végezték el úgy, hogy a munka végeredménye minél jobban megközelítse az eredeti, középkori állapotot. Ennek érdekében a munka festőrestaurátor irányítása mellett folyt. Mivel az eredeti mészhabarcs vékonyvakolat jónéhány helyen foltokban megmaradt a homlokzaton, így a helyreállítás is e struktúrához, megjelenéshez igazodott. E felületkövető, kanálháttal felhordott vakolás készült mind a rotunda, mind pedig a gótikus hajó homlokzati felületein. A két periódus finom megkülönböztetését a kétféle falszerkezet (rotunda vegyes falazata, hajó téglafalazata) képi megjelenésének más-más karaktere biztosította. A vakolás előtt, a jobb tapadás érdekében természetesen megtörtént a fugák kitisztítása és a felületek ún. „kellősítése” is. A homlokzati felületek enyhén törtfehér oltott mésszel történő kifestése a vizes technológia szabályai szerint történt, azaz; a vakolat felhordása után azonnal rákerült az első meszelés, majd annak teljes száradása előtt az újabb festésréteg. Ez a technológia megkövetelte a szakaszos munkavégzést. Az első meszelés egy vakolatszakaszra, míg a második meszelés két szakaszra történt meg. A harmadik réteg felhordása már a teljesen elkészült felületre történt egy ütemben. A gótikus hajó eredeti lábazata az idők során elpusztult, vagy soha nem is volt, ezért az új homlokzati vakolat megóvása érdekében azt, az alsó, mintegy 10 cm széles falfelületen nem is készítettük el. Ezen az alsó sávon a falszövet kifugázása történt meg. Ezzel a megoldással a járdáról felcsapódó csapadékvíz a vakolatot jóval kevésbé károsíthatja, s a lefagyás veszélyét is jelentős mértékben csökkenti.

A homlokzat helyreállításához tartozott a gótikus kőkeretek átdolgozása (megtisztítása és szilárdítása) végül újrameszelése is, a homlokzatokkal azonos fehér színben. A románkori rotunda bélletes kapuzata téglafelületeinek helyreállítását, vakolatjavítását festőrestaurátor végezte. Ugyancsak restaurátori munkával történt meg a kibontott résablak rézsűjének helyreállítása is. A homlokzat helyreállításához tartozott az épületen lévő csapadékvíz csatorna revíziója és némi korrekciója is. A templom külső helyreállításának befejező szakasza a zsindelytető javítása és kezelése volt, amelyet a Rómer Flóris terv támogatásával Stark István viski vállalkozó csapata valósított meg.

Fotodokumentáció

Határon túli magyar műemlékek restaurálásáról nyílt kiállítás Budapesten

01 Helyszíntablók th

A Rómer Flóris Terv részeként megújuló határon túli magyar műemlékek restaurálását bemutató kiállítás nyílt hétfőn a Magyarság Házában, Budapesten. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkára elmondta: az elmúlt három évben számos kiemelkedően értékes, de veszélyeztetett állapotban lévő középkori kisfalusi templomon végeztek örökségvédelmi munkálatokat Erdélyben, Kárpátalján, a Muraközben, a Felvidéken és a Vajdaságban. 2018-ban negyven műemléki épület állagmegóvására és restaurálására 160 millió forintot fordítanak. A programba bevont harminc új helyszín között elsősorban szlovéniai és szlovákiai épületek vannak - fűzte hozzá az államtitkár. Kitért arra is: a Rómer Flóris Terv 2016-ban több mint 150 millió, 2017-ben 45 millió forintból gazdálkodott, emellett kilenc millió forintot fordítottak a tavaly ősszel Erdélyben viharkárokat szenvedett műemlékek helyreállítására. A Teleki László Alapítvány által szervezett "Ideje az építésnek" - Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című kiállítás anyagában a műemlékeket bemutató művészi igényű fotók, hang- és filmfelvételek, ismeretterjesztő leírások és műtárgymásolatok is találhatók - hangsúlyozta Latorcai Csaba. A tárlat anyagából Diószegi László, az alapítvány igazgatója az igazfalvi református templom tavaly viharban ledőlt templomtornyát díszítő csillagot emelte ki, de látható a sepsikilyéni unitárius templom 14. századi freskójának vagy az énlakai unitárius templom virágmintás mennyezeti kazettáinak másolata is. Deák Ildikó, a kiállítás kurátora elmondta: a tárlat újszerű szemléletet követ, amelynek megfelelően nem csupán a restaurálás alatt álló vagy már teljes körű felújításon átesett műemlékeket és helyszíneket mutatja be, hanem magát a műemlékvédelmi folyamatot, munkát és eszközöket is. A kiállításhoz kapcsolódik egy foglalkoztató tér is, ahol a régészek, restaurátorok munkájával játékos formában ismerkedhetnek a gyerekek. A kiállítás megnyitóján felbontották a viharkárt szenvedett kutyfalvi református templom tornyában talált palackba zárt üzenetet is, amely az épület 1967-es felújításáról emlékezett meg. (MTI)

https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/muveszet-design/cikk/2018/06/05/ideje-az-epitesnek

A restaurálás folyamatai láthatók a Magyarság Házában

Határon túli magyar műemlékek restaurálásáról nyílt kiállítás Budapesten

Határon túli magyar műemlékek restaurálásáról nyílt kiállítás Budapesten

Határon túli magyar műemlékek restaurálásáról nyílt kiállítás Budapesten

"Ideje az építésnek"

0529 meghivo thA Teleki László Alapítvány és a Magyarság Háza közös rendezésében megvalósuló tárlat a magyar kormány által 2015-ben útjára indított Rómer Flóris Terv eredményeit mutatja be. A kiállítás a határainkon túli kiemelkedően gazdag magyar vonatkozású épített örökséget tárja a látogató elé, bemutatva a műemléki felújítások folyamatát, a különböző építészeti, restaurátori beavatkozások módozatait.

A kiállítási anyagban a műemlékekről készült művészi igényű fotók és ismeretterjesztő leírások mellett több eredeti tárgy, kordokumentum, műtárgymásolat, hang- és filmfelvétel is elősegíti, hogy a látottak laikusok és hozzáértők számára egyaránt érdekesek legyenek. Az alkotók számos interaktív eszközzel kívánják emlékezetessé tenni a bemutatott információkat és lehetőséget adni, hogy a látogatók saját maguk is megtapasztalhassák a restaurátori munka nehézségét és szépségét.

A kiállítást 2018. június 4-én, hétfőn 16 órakor dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára nyitja meg. A megnyitó kiemelt eseménye, hogy ekkor kerül felbontásra és bemutatásra a viharban ledőlt kutyfalvi református templomtorony buzogányában 100 évvel ezelőtt elrejtett üzenetüveg. Ezt követően Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója és Deák Ildikó művészettörténész, a kiállítás kurátora tart tárlatvezetést, amelyet a Zagyva Banda közreműködése színesít.

A kiállítás 2018. június 4-28-ig a Magyarság Háza félemeleti Falk Miksa termében (1051, Zrínyi u. 5.) ingyenesen látogatható. Ezután, a Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkárságának épületében (1014, Táncsics Mihály u. 1.), majd ősztől a Kárpát-medence magyarlakta településein lesz bemutatva.

Elkezdődött a szentdemeteri római katolikus templom tetőfelújítása

szentdemeter thSzentdemeter, a hajdani Udvarhelyszék északnyugati csücskében a Kis Küküllő partján fekszik. A falu keleti szélén, egy dombtetőn található a római katolikus templom, amely feltehetőleg a 13-14. században épült, de a 15. században jelentős átépítésen esett át. A sokszögzáródású szentély, a hajó gótikus hálóboltozata és nyugati kapuja ebből a korból, a nyugati torony pedig a 18. századból való.

A Teleki László Alapítvány lebonyolításában 2016-ban elkezdődött a szentély késő gótikus falképeinek feltárása és részleges konzerválása. A felszínre került képek Szent Mihály arkangyalt, Fájdalmas Krisztust, illetve apostolokat és mártír szenteket ábrázolnak. A falkutatás mellett a külső és belső lábazati részekről eltávolításra került az a 90-es években felhordott cementes vakolat és falak menti betonpadló, amelynek következtében a falakban a nedvesség jelentősen megnövekedett. Ezzel sikerült megszüntetni a nedvesedést, de a külső homlokzatok és a templom belső felújítása csak a falak kiszáradása, vakolások és meszelések után valósítható meg.

A Rómer Flóris Terv újabb támogatásának köszönhetően a napokban kezdetét vehette a templom héjazatának felújítási munkálata is. A nagyon rossz állapotba került héjazat miatt a cserepek átforgatása, a károsodott cserepek cseréje, a bádogos munkák felújítása és az ereszcsatornák cseréje mellett a károsodott faelemek cseréje, pótlása és új lécezés is szükséges.

A Teleki László Alapítvány lebonyolításában a kivitelezést Kállai Szabolcs vezetésével a Frudalma Construct Kft. végzi.

 

Mihály Ferenc farestaurátor kapta az idei Granasztói György-díjat

05 th

A Teleki László Alapítvány kuratóriuma idén másodszor ítélte oda a Granasztói György Díjat. Az egykori kuratóriumi elnök nevét viselő elismeréssel olyan személyek munkáját kívánja jutalmazni az Alapítvány, akik kiemelkedően sokat tettek és elkötelezettek a Kárpát-medencei magyar műemlékek megóvásáért. Az elismerést ezalkalommal Mihály Ferenc, szovátai farestaurátor kapta. A díjat dr. Latorcai Csaba, társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár adta át a Teleki László Alapítvány által rendezett Rómer Flóris Terv – Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében konferencián. A helyettes államtitkár úr ünnepi beszédének első felében a névadó Granasztói György munkásságára emlékezett. Ezt követte a díjazott, Mihály Ferenc méltatása, majd az elismeréssel járó plakett és oklevél átadása.

dr. Latorcai Csaba, helyettes államtitkár úr laudációja:

„A nemzeti öntudat kifejezés arra az érzésre utal, amelyet bármelyikünk megtapasztal, amikor átéli, hogy tagja a magyar nemzetnek. A nemzet tagjaként egymásra ismerő személyeknek világos tudata van a közösség mivoltáról, lényegéről, szerepéről, értékéről.” (Granasztói György)1

Tisztelt Ünneplő Közösség! Kedves Mihály Ferenc!

Granasztói Györgytől hoztam ezt az idézetet, amellyel gratulálok Önnek a róla elnevezett díj elnyeréséhez. Az elismerésben azon személy részesül, aki kiemelkedően sokat tett és tesz a Kárpát-medence magyar műemlékeinek megóvásáért.

A nemzet tagjaiként egymásra ismerő személyeknek világos tudata van a közösség mivoltáról, lényegéről, szerepéről, értékéről. Meggyőződésem, hogy ebbe az értékrendszerbe szervesen beletartozik mindaz az épített örökség is, amely őrzi ezeréves múltunkat, ébren tartja jelenünket és üzen a jövőnek. Üzen és megtart bennünket templomainkkal, kastélyainkkal, temetőinkkel. Beszél történelmünkről, szabadságküzdelmeinkről, győzelmeinkről és vereségeinkről és közben országnak-világnak büszkén mutatja a magyar néplélek szépségeit.

Granasztói György egész élete, tudományos és közéleti-diplomáciai munkássága ennek a sajátos, semmihez sem hasonlítható magyar nemzeti tudatnak a megélésében, hirdetésében és továbbadásában telt. A róla elnevezett díjban – amelyet most egy olyan szakember vehet át, aki restaurátorként azon dolgozik, hogy a magyar nemzeti közösség mivoltáról, lényegéről, szerepéről, értékéről, épített örökségünk hírt vihessen a jövőnek – tovább él ez a hivatás.

Az a hivatás él tovább, amellyel Granasztói György a Kárpát-medence magyar épített örökség megmentéséért elkötelezetten munkálkodott. Történészként a középkori európai és magyar városok életével is foglalkozott. A témában írott és szerkesztett könyveiben, cikkeiben a tudós ember szerénységével, ugyanakkor közérthetően, mégis ügyelve a tudományos igényességre, tárta a téma iránt érdeklődő olvasó elé mindazt a példátlanul gazdag ismeretanyagot, amellyel rendelkezett. Elméleti munkássága mellett ugyanakkor tudott gyakorlatiasan is cselekedni, amikor az épített örökség megmentéséről volt szó: meghatározó szerepet vállalt abban, hogy több mint 300 Kárpát-medencei műemlék került felújításra.2

Korábban számtalan alkalommal volt szerencsém eszmét cserélni Granasztói Györggyel: mindazokról a sürgető feladatokról, amelyeket most már nekünk kell elvégeznünk, és amelyhez az Ő gazdag élettapasztalata nyújt támogatást. A Miniszterelnökség örökségvédelemért felelős helyettes államtitkáraként hálás vagyok, hogy mindennapi munkám során meríteni tudok a ránk hagyományozott szellemi hagyatékából.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Az idén Granasztói György Díjjal jutalmazott Mihály Ferenc 1968-ban született Erdélyben, Szovátán. 1991-ben a Brassói Egyetem Fafeldolgozó Karán, majd 1996-ban a Budapesti Képzőművészeti Egyetem Tárgyrestaurátor Szakán szerzett diplomát.

1992-2007-ig az Állami Műemlék helyreállítási és Restaurálási Központ alkalmazottja volt. Az intézmény keretein belül 1997 és 2007 között részt vett egy Magyarország határaink túli műemlék felmérési programban.

1994-től napjainkig munkatársaival számos erdélyi műemlék faberendezésének a restaurálását végezte el. Neki és munkatársainak köszönhető, hogy a mai napig üzenhet a múlt a jövőnek Énlakán és Magyarszentbenedeken az unitárius, Székelydályán és Égen a református templom restaurált famennyezetén keresztül.

Üzenhet Mikháza ferences templomának karzatmellvédje, a krasznai református templom festett famennyezete, a csíksomlyói Salvator kápolna festett famennyezete, Erdőcsinád református templomának faberendezése és Barátos református templomának festett karzatmellvédje.

Mihály Ferenc restaurátor a magyar műemlékvédelem kiemelkedő személyisége. Tevékenysége nem csupán Erdélyre, hanem az egész Kárpát-medencére kiterjed. Elkötelezettsége, szakértelme, tudása és hallatlan munkabírása eredményeként megszámlálhatatlan faberendezés, műtárgy, festett famennyezet, szószék menekült meg a biztos pusztulástól.

Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a Miniszterelnökségen a területet felügyelő helyettes államtitkárként ezt a rangos kitüntetést személyesen adhatom át Önnek.

Engedje, engedjék meg, hogy megköszönjem mindazt a munkát, amelyet a Kárpát-medencei épített örökségünk megmentése érdekében Ön és munkatársai végeztek. Hirdesse az összefogás és az összetartozás nagyszerű példáját és erejét, különösen ezekben az időkben, amikor olyan nagy szükség van Európa és a Kárpát-medence szellemi és lelki megújítására.

[1] „2010 tavasza és a magyar nemzeti öntudat” Magyar Nemzet Online, 2010. április 27. Granasztói György írása; https://mno.hu/migr_1834/2010_tavasza_es_a_magyar_nemzeti_ontudat-230531  

[2] „Hatoldalú megállapodás a Kárpát-medence magyar vonatkozású épített örökségéről” http://telekialapitvany.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=120:hatoldalu-megallapodas-a-karpat-medence-magyar-vonatkozasu-epitett-oeroeksegerol&catid=83:egyeb&Itemid=479&lang=hu 

 

Kiegészítő információk