Megnyílt a Megújuló épített örökségünk – Értékmentés a Kárpát-medencében c. kiállítás Székelyudvarhelyen

udvarhely2015

A tárlatot 2015. január 21-én 17 órakor a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, Csibi Krisztina a Magyarság Háza igazgatója és Miklós Zoltán a Haáz Rezső Múzeum igazgatója nyitotta meg és Diószegi László a Teleki László Alapítvány igazgatója mutatta be. A kiállítás megnyitóján Mihály Ferenc restaurátor A restaurálás művészete címmel tartott előadást az érdeklődők részére.

tudósítók.hu

Haáz Rezső Múzeum

Befejeződött a bánáti szerbcsernyei és párdányi római katolikus templomokon végzett gyors beavatkozási munka

szerbcsernye

A Teleki László Alapítvány a Nagybecskereki Római Katolikus Egyházmegyével egyezségre jutott és így még a tél beállta előtt gyors beavatkozási munkálatokat végzett a veszélyeztetett helyzetű szerbcsernyei és párdányi római katolikus templomokon. A beavatkozások célja az volt, hogy kijavítsuk a tetőzet évek óta fennálló hibáit, amelyek a templomokon egyre nagyobb károsodást okoztak.

 

Szerbcsernye

Párdány

Diószegi László könyvének bemutatója

meghivo_konyv_a

2015. január 28-án 16:00 órakor az Országos Széchényi Könyvtárban kerül sor a Teleki László Alapítvány kiadásában megjelent Diószegi László: Válság és integráció. Gazdasági egyesítési tervek a Duna-medencében az 1929-1933. évi világgazdasági válság időszakában c. kötet könyvbemutatójára. A megjelenteket köszönti Prof. Emeritus Granasztói György történész, volt nagykövet, a Teleki László Alapítvány kuratóriumának elnöke. A könyvet bemutatja Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, volt külügyminiszter.

Összefoglaló:

Diószegi László könyve az 1929-33-as nagy gazdasági világválság idején született Duna medencei gazdasági egyesítési tervezetek mutatja be, magyar és angol levéltári dokumentumok alapján. Az elképzelések a közép-európai dominanciáért folytatott francia-német vetélkedés jegyében születtek: Németország ekkora tudott talpra állni az I. világháborús vereség után és a német-osztrák vámuniós tervezet bejelentésével egyértelmű jelét adta annak, hogy az európai politikai hadszíntéren ismét számolni kell vele. Párizs ugyanakkor a világháború utáni status quo fenntartásában volt érdekelt, ezért mindent elkövetett annak megőrzéséért. A munka, amely a szerző PhD disszertációja volt, a történelmi stúdiumok körébe tartozik, azonban tanulságai máig hatóak. A gazdasági és politikai önállóságukat, vámhatárukat féltékenyen őrző, szomszédjaikra nagy gyanakvással tekintő közép- európai kisállamokat a válság az együttműködés irányába terelte. A kooperációt azonban akadályozták a feloldatlan történelmi konfliktusok, a tőke és az őszinte együttműködési szándék hiánya. A térséget feldaraboló nagyhatalmak pontosan tudták, hogy a terület pénzügyi összeomlása súlyos hatásokkal lehet az európai gazdaságra, azonban cselekedeteiket önző, rövidtávú hatalmi érdekek vezérelték. Az eredmény a térség problémáinak hosszú évtizedekre történő prolongálása lett, amelynek következményeként a Duna medence országai válságról válságra bukdácsolva a német, majd a szovjet nagyhatalmi terjeszkedés áldozatává váltak.  

Elkezdődött a fancsikai (Kárpátalja) görög katolikus templom ikonosztázionjainak felújítása

DSCN0755a

Fancsika az egykori Ugocsa vármegye Tiszán inneni járásában fekvő község, ma Ukrajnához tartozó (Фанчикове) település. Lakói magyarok és ukránok. A görög katolikus egyházközség alapítási éve pontosan nem ismert. A 18. századi összeírások egy része szerint 1688-ban már létezett, más források viszont úgy tudják, hogy csak 1703-ban alapították. Az egykori fatemplom pontos építési dátumát sem tudták megállapítani az összeírók, viszont 1775-ben azt jegyezték föl, hogy az a telek, amelyen már emberemlékezetet meghaladó idő óta állt a templomocska, Fancsikay Judit úrasszony tulajdona volt. A régi fatemplomot folyamatosan karban tarthatták, csak a 19. század végén kezdtek egy új kőtemplom építéséhez, amelyet Szabó András parókus idejében fejeztek be, majd Firczák Gyula munkácsi püspök 1902. október 26-án szentelte föl. 1949 után, a görög katolikus egyház felszámolását követően az ortodoxok használták a templomot, csak 1992-ben kapta vissza az újjászerveződött görög katolikus közösség. Az új templomban egy régi ikonosztáziont állítottak föl, valószínűleg a fatemplomból helyezték át, amelyet a legutóbbi felújítás folyamán szétbontottak. Az ikonosztázionon felirat, évszám nem látszik, ezért pontos készítési ideje, faragója, festője egyelőre nem azonosítható, csak a faragványok, illetve az ikonok művészeti stílusa alapján becsülhetjük meg hozzávetőlegesen készítési korát. Az évszázadok folyamán biztosan többször megújították, átalakították, legutóbb 1975-ben festették át radikálisan. A fancsikai ikonosztázion egy olyan mester vagy műhely alkotása, aki, vagy amely a történeti Ugocsa más községeiben, s valószínűleg az egyházmegye más településein is dolgozott.

 

Helyszíni bejárás kárpátaljai műemlék templomokban

karpatalja bejaras

Káldi Gyula és Diószegi László 2014. november 5-7. között helyszíni bejárást tartott néhány kárpátaljai műemlék templomban. A bejárás célja a técsői református templom felújításának folytatása és a kismuzsalyi romtemplom állapotának felmérése, illetve az Egyházügyi Államtitkárság által támogatott benei református templomon folyó munkálatok megtekintése, valamint szakmai konzultáció folytatása volt.

 

Kiegészítő információk