Áder János köztársasági elnök 2018. október 13-án megtekintette a Borsi Rákóczi kastély felújítási munkálatait

ader foldvary wittinger thA köztársasági elnököt Varga Tünde Anna Borsi polgármesterasszonya fogadta. A bejáráson részt vett Földváry Gábor, Miniszterelnökség örökségvédelmi ügyekért felelős miniszteri biztos, Wittinger Zoltán a felújítás tervezője és Diószegi László a helyreállítást lebonyolító Teleki László Alapítvány és II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet igazgatója.

„Isten segítse!” – Megkezdődött a borsi Rákóczi-kastély felújítása

Rakoczikastely th

A határon túli magyar műemlékvédelem kiemelt projektjének első ütemére a magyar állam 805 millió forint támogatást biztosít.

2018. szeptember 26-án a szlovákiai Borsiban megkezdődtek a Rákóczi-kastély felújítási munkálatai. Az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón beszédet mondott Dr. Földváry Gábor örökségvédelmi ügyekért felelős miniszteri biztos és Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány és a beruházást lebonyolító II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet igazgatója, akik időkapszulát is elhelyeztek az építkezés területén.

Borsi Sátoraljaújhelytől alig három, Kassától mintegy hatvan kilométerre fekszik. A Tokaj-vidéki régióhoz tartozó, 1200 lakosú település fő nevezetessége a Rákóczi-kastély, amelyet a XVI. században Lórántffy Zsuzsanna és Rákóczi György építtetett ki pompás reneszánsz épületté. Az épület jelentőségét egyfelől az adja, hogy 1676 márciusában itt született II. Rákóczi Ferenc, örökségvédelmi szempontból pedig ez felvidéki reneszánsz építészetünk egyik legszebb és legjelentősebb emléke.

Az épület története jellegzetes Kárpát-medencei kastélysors: a Rákóczi-szabadságharc bukása, 1711 után többször is gazdát cserélt, 1945-ben pedig államosították. Ezután működött benne iskola, munkásszállás és raktár, állapota romlott, értékei folyamatosan pusztultak. 1990-ben a borsi önkormányzat tulajdonába került. Megkezdték felújítását, ám az hamar félbemaradt; 2000-ben újra megindult a rekonstrukció, de 2006-ban ismét leálltak a munkálatok.

A kastély története 2013-ban szerencsés fordulatot vett: Áder János magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök találkozóján úgy döntöttek, a két ország együttműködik az épület felújításában. A Miniszterelnökség felkérésére a Teleki Alapítvány és Borsi önkormányzata létrehozta a II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezetet, hogy ezen keresztül bonyolítsa le a várkastély felújítási programját. A projekt első ütemére a magyar állam 805,5 millió forintot biztosít.

Az építőtelep megnyitása alkalmából tartott sajtótájékoztatón Dr. Földváry Gábor örökségvédelmi ügyekért felelős miniszteri biztos elmondta: a Rákóczi-kastély felújítása a határon túli magyar örökségvédelem kiemelt projektje. A kastély, a helyreállítást követően, egy II. Rákóczi Ferencet és korát bemutató múzeumnak ad otthont, illetve konferenciaközpont és vendéglátó funkciót tölt be.

Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója röviden vázolta az épület történetét: a reneszánsz kastély az 1563-1638 közötti időszakban épült, eredeti kőkeretei a mai napig a helyükön vannak. A kétszintes épületen az 1940-es években Lux Kálmán műépítész végzett jelentős átalakítási, rekonstrukciós munkálatokat. A mai keleti szárnyat egy korábban itt állt épület helyén ekkor emelték. A magyar kormány 805 millió forintos támogatása, tudtuk meg a Teleki László Alapítvány igazgatójától, a kastély teljes körű szerkezeti helyreállítását, valamint a kő- és falkép-restaurátori munkálatok elvégzését biztosítja. A felújítás irányítója Wittinger Zoltán építész. 

A sajtóesemény résztvevői a beszédek elhangzása után időkapszulát helyeztek el az építkezés területén. Az ebben elrejtett, a kastély eddigi sorsát vázoló, a felújítás időpontját rögzítő rövid, utókornak szánt szöveg ezekkel a szavakkal végződik: „A felújítási munkálatok a mai napon, 2018. szeptember 26-án elkezdődtek. Isten segítse!”

Befejeződött a szentdemeteri, római katolikus templom tetőfelújítása

szentdemeter18 thSzentdemeter, a hajdani Udvarhelyszék északnyugati csücskében a Kis Küküllő partján fekszik. A falu keleti szélén, egy dombtetőn található a római katolikus templom. A templom feltehetőleg még a 13-14. században épült, jelenleg látható építészeti jegyei alapján a 15. században nagyarányú átépítésen esett át. Ebből a korszakból származik ugyanis a sokszögzáródású szentély, a hajó gótikus hálóboltozata és nyugati kapuja. A nyugati torony a 18. század végén épült. A szentély falképei egy a közelmúltban végzett falkutatás során kerültek felszínre. A szentély késő gótikus falképei Szent Mihály arkangyalt, Fájdalmas Krisztust, illetve apostolokat, mártír szenteket ábrázolnak. A falképek részleges feltárása és sürgősségi konzerválása történt meg. A határon túli programok elsorvasztásával ez a munkálat torzóban maradt, az egyházközség évek óta várakozó pozícióban van.

A 90-es években a templomot cementes vakolattal javították, amelynek következtében a falakban a nedvesség jelentősen megnövekedett, ami a vakolat eltávolítását és a falak száradását követően lélegző, „gyógyvakolat” felhordását teszi szükségessé. A templom héjazatának rossz állapota a tetőzet sürgős javítását indokolta.

A Teleki László Alapítvány lebonyolításában 2016-ban elkezdődött a falképek feltárása és részleges konzerválása, illetve a külső homlokzatok lábazati részeiről eltávolításra került a felhordott cementes vakolat. 2017-ben a templom tetőzetének felújítási munkálatai valósultak meg.

A munkálatokat a Frudalma Construct Kft – Kállai Szabolcs Dénes végezte.

A Kulturális Örökség Napjain lesz megtekinthető az „Ideje az építésnek” – Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című kiállításunk

DSC 2841 thA Teleki László Alapítvány „Ideje az építésnek” – Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című legújabb kiállítása megtekinthető a Kulturális Örökség Napjai címmel szeptember 15-16-án megrendezett, Nyitott Kapuk rendezvény keretében, a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságának épületében (Budapest I. ker. Táncsics M. utca 1.), helyszíni vezetéssel. A határon túli magyar műemlékek megóvására a Magyar Kormány által 2015-ben indított Rómer Flóris Terv eddigi eredményeit bemutató, teljesen új szemlélettel összeállított tárlat témáját tekintve szakmai, viszont a gyerekek számára is lebilincselő és tartalmas időtöltést nyújt. Az egyedi tervezésű tablók, a kiállított eredeti tárgyak és a tárlathoz tartozó interaktív eszközök segítségével a látogatók betekinthetnek a műemlékvédelem izgalmas világába, továbbá megismerkedhetnek a támogatásban részesült helyszínek kiemelkedő értekeivel, a sajátos műemlékvédelmi folyamatokkal, régészkedhetnek, falképeket tárhatnak fel, vagy restaurálhatnak. A bemutatott gazdag anyag, a sok érdekes tárgy és foglalkoztató biztosítják, hogy minden látogató hasznos információkkal és élményekkel telve térjen haza.

Nyitvatartás: 10-18 óra

Vezetések:

Szeptember 15., szombat: 12.00, 14.00 óra

Szeptember 16., vasárnap: 14.00, 16.00 óra

Plakát

Megtörtént a zsipi református templom és a hubói református harangláb zsindelyfedésének kezelése és javítása

zsip12thZsip kisközség Gömörben, Tornalja várostól délre található. Egyhajós, sík mennyezettel fedett, s egyenes szentélyzáródású temploma a 13. században épült. Ezt a kort idézi apszisának déli oldalán a keskeny, félköríves román kori ablak, illetve a nyugati oromfal keskeny, lándzsaíves nyílása, résablaka is. A szélesebb, csúcsíves ablakok, s a déli és nyugati kapuk már 15. században készülhettek. 1775-ben berendezését felújították; kazettás, festett deszkamennyezetet készítettek a hajó fölé, s ekkoriban épült a nyugati homlokzat közelében álló fa harangtorony is. A szentély falán 14. századi freskók, freskótöredékek láthatók. A templom több évszázados története során valószínűleg gyakran küzdött állékonysági problémákkal, melyet az épülettámaszként kissé szokatlan geometriájú és kétes korú támpillérek bizonyítanak.

Az épület statikailag jelenleg kielégítő állapotban van. A harangtorony nyugati tölgyfaoszlopai villámcsapás által roncsoltak, ennek ellenére szerkezeti megerősítésre itt sincs szükség. A szivárgórendszer elégtelen működésének és a lejtésviszonyoknak, valamint a belső tér burkolata betonaljzatának köszönhetően a templom falai és alapja szemmel láthatóan nedvesek, a középkori vakolat több helyen leválik. A tető zsindellyel fedett, legutóbbi karbantartása az 1970-es években volt. Az ereszrendszer hiányos, pótlásra szorul.

A Teleki László Alapítvány 2016-ban az épületet veszélyeztető víz elvezetését végezte el, a falak menti szivárgórendszer felújításával. 2017-ben a zsindelyhéjazat javítására és újrakezelésére került sor.

Hubó (Hubovo) község Szlovákiában, Tornaljától 4 km-re délkeletre, a Bódvai-dombság keleti részén fekszik Hubó község kőfallal körülvett, egyszerű téglány alaprajzú református templomát 1776-ban építették. Az építményt az idők folyamán többször javították, az utolsó nagy javítása 1965-ben történt. Falai az esővíz megfelelő elvezetése, s a rendszeres karbantartás hiányában teljesen feláztak. A templom délkeleti sarkán még a 18. század utolsó évtizedeiben emelték a talpgerenda-rácsra épített, kilenc főárbocos, szoknyával bővített egyemeletes fa haranglábat. Szerkezetét tölgyfából készítették eredetileg mindenütt fakötésekkel, és facsapokkal. A főtartókat a földszinten mindkét síkban kettős andráskeresztek, a felső szinten a födémgerendák és az oszlopok csatlakozásánál elhelyezett könyökfák, valamint a felső koszorúgerendát támasztó félkörívesre faragott könyökök biztosítják. A koszorú-gerendákon nyugszanak a harangok súlyát hordó gerendák, valamint a torony tetőszerkezete. A középső gerendára támaszkodó királyfát és a szarufákat is ferde dúcok merevítik. Az elmúlt évszázadok során a haranglábat többször átalakították. A talpgerenda-rácsról a külső körbefutó gerendakeretet lefűrészelték, és betonalapra új talpgerendákat helyeztek. A szoknya oszlopai közül néhányat megtartottak, néhányat fejjel lefelé építettek vissza, a többit kicserélték. A toronysisak érintetlenül, eredeti szerkezetével maradt meg.

A 2000-es évek legelején helyreállítási terv készült, melynek alapján az erősen leromlott állapotú templom és a megdőlt harangláb teljes körű helyreállításon esett át. A tornyot, a kimozdult főárbocot függőleges helyzetbe hozták, az utólagosan ide épült lépcső elbontását követően az eredeti merevítő szerkezeteket (földszinti kettős andráskeresztek, könyökfák) pótolták, az utólag beépített, nem megfelelően működő merevítést (két szintet átfogó andráskereszt) elbontották, a felső járószint gerendáit és padozatát kicserélték. A sisak és a szoknya új zsindelyezést kapott, a beton alaptestek körüli vízelvezetést megoldották. Sor került a templom külső és belső lábazatának és padozatának helyreállítására valamint a karzat szerkezetének megerősítésére.

A Teleki László Alapítvány 2017-ben a zsindelyhéjazat javítását és újrakezelését végezte el.

A munkálatokat mindkét esetben a hagyományos zsindelyezésben évtizedes tapasztalattal rendelkező kárpátaljai szakmunkások végezték a viski Stark István vállalkozó vezetésével.

Kiegészítő információk