Ungvárra érkezett az Ideje az építésnek kiállítás

IMG 20190122 113227 th Január 22-én délután megnyitott Ungváron az Ideje az építésnek című kiállítás, amely a Rómer Flóris Terv keretében felújított határon túli műemlékeket mutatja be. Az interaktív tárlat nemrég kezdte meg Kárpát-medencei vándorútját, eddig Visken volt látható.

A Kárpáthír.com beszámolója szerint a nagy érdeklődés mellett tartott megnyitón Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: “a műemlékfelújításokról szóló kiállítás tematikájában fontos szerepe van az időnek, ráadásul nekünk, magyaroknak a 21. században saját időszámításunk is van, hiszen az elmúlt száz esztendő folyamatos veszteségekről szól, így valóban eljött az ideje, hogy újra építkezzünk”.

Hozzátette: a kiállítás címében szereplő Kárpát-medence jelzi, hogy fontos kérdés a tér, hiszen “nekünk, magyaroknak az egész Kárpát-medence az otthonunk, s Ungváron vagy Pozsonyban sokkal jobban otthon érezzük magunkat, mint Párizsban vagy Londonban”.

A kormánybiztos, folytatódik a Kárpáthír tudósítása, rámutatott arra, hogy az építészeti hagyomány legalább olyan fontos, mint az anyanyelv vagy a zene, ezért van nagy jelentősége annak, hogy a magyar kormány által 2015-ben elindított Rómer Flóris Terv keretében sikerül templomi freskókat, falusi templomokat vagy emblematikus épületeket megmenteni a jövőnek. Amikor ragaszkodunk egy-egy épület korhű megőrzéséhez, akkor nem a múltat, hanem a jövőt tartjuk szem előtt – fogalmazott, megjegyezve, hogy ebben az értelemben a vándorkiállítás sem a múltról, hanem a jövőről szól. Kiemelte, hogy a felújított műemlékek a Kárpát-medencében a magyarokkal együtt lakó “tejtestvér népekkel” közös értékek is.

Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója felidézte, hogy az alapítvány az elmúlt három év alatt több mint 100 műemlék restaurálását és felújítását végezte és koordinálta. Jelezte, hogy a felújítási munkálatokat bemutató vándorkiállítás első állomása a Huszthoz közeli Visk volt, majd a tárlat Ungvár után Nagyszőlősön, Munkácson és Beregszászon tekinthető meg. A kiállítás különlegességeként említette, hogy annak egy része interaktív, így mind a gyermekek, mind a felnőttek kipróbálhatják a régészeti feltárás vagy a freskórestaurálás fogásait. Elmondása szerint a Teleki László Alapítvány már régóta jelen van Kárpátalján, ahol mintegy harminc objektum restaurálásában, megőrzésében vett részt a megye négy járásának településein.

Molnár Ildikó, a Kárpátalja megyei művelődési főosztály helyettes vezetője jelképesnek nevezte, hogy a kiállítás kettő ünnepen – a magyar kultúra napján és az ukrán egység napján – nyílik meg. A tisztségviselő köszönetet mondott a magyar kormánynak és a Teleki László Alapítványnak a Kárpátalján folytatott nagyszabású műemlék-felújításokért és az erről szóló kiállítás megszervezéséért.

<p>

</p>

Az "Ideje az építésnek" kiállítás Ungvárra költözik

Plakat Ungvar KA 2 th

Az Ideje az építésnek c. kiállítás a Kárpát-medencei vándorútját Kárpátalján belül folytatja, Viskről Ungvárra költözik.

MEGNYITÓ: 2019. január 22. (kedd), 14.00 óra (Közép-európai idő szerint) – Ungvár, Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A tárlat a Teleki László Alapítvány és a Magyarság Háza közös rendezésében tárja a látogatók elé a 2015-ben útjára indított Rómer Flóris Terv eddigi eredményeit, a határainkon túli, kiemelkedően gazdag magyar vonatkozású épített örökséget, bemutatva a műemlékek felújítási folyamatait, valamint az alkalmazott építészeti és restaurátori beavatkozásokat. Az épületekről készült művészi fotók és ismeretterjesztő leírások mellett több eredeti tárgy, kordokumentum, műtárgy másolat, hang- és filmfelvétel is segíti, hogy a látottak az érdeklődők és a hozzáértők számára egyaránt emlékezetesek legyenek.

Borsi a Kossuth Rádió A Hely című műsorában

1 th A Kossuth Rádió kiváló magazinműsora, A Hely január 10-i adásában Borsi volt a téma. Farkas Erika műsorvezető beszélgetett a Teleki László Alapítvány munkatársaival, Dr. Diószegi Lászlóval és Káldi Gyulával, Borsi polgármester asszonyával, valamint a felújítás egyik tervezőjével, Wittinger Zoltánnal.

A műsor meghallgatható ezen a  linken.

Évértékelő és szezonkezdő beszélgetés Dr. Diószegi Lászlóval, a Teleki László Alapítvány igazgatójával

DL th Az elmúlt év kiemelt projektje a borsi Rákóczi-kastély felújításának megkezdése volt, de nem szabad elfeledkezni arról a hatvan épületről – túlnyomórészt falusi, kisebb templomról – sem, amelyeken az alapítvány 2018-ban felújítási munkákat végzett. Beszélgetésünkből az is kiderül, mi várható idén, és melyik, a Rómer Flóris Tervhez köthető munka az igazgató szíve csücske.

Tető alatt

Évértékelő és szezonkezdő beszélgetés Dr. Diószegi Lászlóval, a Teleki László Alapítvány igazgatójával

Melyiket tartja 2018 legfontosabb eseményének az alapítvány életében?
Természetesen a felvidéki Borsiban álló Rákóczi-kastély, II. Rákóczi Ferenc szülőházának felújítása a fő projektünk. A Teleki László Alapítvány 2015 óta felel a Rómer Flóris Terv lebonyolításáért, ezt a munkát, a magyar állam által első ütemben 805 millió forinttal támogatott borsi rekonstrukciót e mellé kaptuk. Hatalmas feladat – de eddig szerencsére sikeresen birkóztunk meg vele. Feszített tempójú beszerzési eljárás után 2018 őszén indult meg a gyakorlati munka, és év végére az épület legnagyobb része tető alá került.

1b

Fontos ezenkívül az Ideje az építésnek… című kiállításunk, amely a Rómer Flóris Terv eddigi eredményeiből mutat meg jó néhányat; a rendhagyó szemléletű, interaktív tárlatot először több anyaországi helyszínen láthatták az érdeklődők, tavaly decemberben pedig Kárpát-medencei vándorútra indult. Most még Visken látható, január 22-én megy Ungvárra. Ehhez kapcsolódóan jelent meg az Ideje az építésnek című kötet is, és filmsorozat is készült a Rómer Flóris Tervhez kötődő munkákról. Vagyis elmondható, hogy a tervnek már általánosabban értelmezhető hozadékai is vannak, amelyeket érdemes összefoglaló munkákban bemutatni.

Nyilván minden olyan épületet, műemléket szeret, amellyel foglalkoznak, de melyik a kedvence tavalyról?
Egyértelműen a kárpátaljai Tiszabökény görögkatolikus fatemploma. Eddigi műemlékes helyreállításaink során soha nem volt kérdés az, hogy egy épületet helyre tudunk-e állítani. Ha tető nélkül állt egy templom, mint például Ormányban, védőtetőt tettünk rá – ezek mind tiszta, világos ügyek. Tiszabökényben azonban felvetődött, hogy meg lehet-e egyáltalán csinálni a felújítást. Ez különleges tapasztalat volt. A felújítás tervezője, Káldi Gyula kollégám kezdetben azt mondta, nem tudjuk megoldani az eredeti állapot helyreállítását. Én amellett kardoskodtam, hogy mindenképpen erre kell törekednünk. Végül sikerült meggyőznöm, és a végeredményt illetően – ami Káldi Gyula és a felújítást végző szakemberek érdeme –rendkívül büszke vagyok.

3b   2b

Említette a kivitelezőket: a Teleki László Alapítvány lehetőség szerint mindig helyi szakemberekkel működik együtt. Nehéz megtalálni őket?
Változó. Kárpátalján nagyon nehéz, mert Ukrajnában nincs műemlékvédelmi gyakorlat, illetve, ami van, az homlokegyenest más, mint a magyarországi – ott újrafestenek. Szerencsére húsz éve sikerült megtalálnunk azokat, akikkel együtt tudunk dolgozni, és az elmúlt két évtizedben ők is komoly hozzáértésre tettek szert. Felvidéken is probléma, hogy a szlovákiai műemléki koncepció nagyban különbözik a miénktől. A borsi felújításnál ez szembetűnő volt: az ottani szakemberek gyakorlatilag újraalkották a reneszánsz kő ablakkereteket, így most van egy történeti épület, amelyre kivasalt keretek kerültek, amelyek mintha újak lennének. A magyarországi álláspont ezzel szemben az, hogy a régiség önmagában érték, amelyet meg kell mutatni. Felvidéken ezért nehéz kivitelezőt találni – mindig meg kell győznünk őket a magunk igazáról. Ami pedig Erdélyt illeti, ott a legnagyobb gond az, hogy a húszmilliós országból ötmillióan külföldre mentek dolgozni, vagyis épp a legrátermettebb, leginkább munkaképes réteg hiányzik. Volt olyan tapasztalatunk, hogy leszerződtünk egy kivitelezővel, aki decemberben bejelentette, nem tudja elkezdeni a januárra kitűzött munkát, mert akkor már Angliában dolgozik. Az ilyen helyzetekkel nagyon nehéz mit kezdeni.

Van-e olyan terület, épület, amellyel nagyon foglalkoznának, de eddig valamiért nem került rá sor?
A kismuzsalyi romtemplom Kárpátalján.

4bEnnek érdekessége, hogy a XVII. században vált rommá, gyakorlatilag azóta áll tető nélkül, ennek ellenére – ez kész csoda – ma is egyben van, megmenthető állapotban. Elhatároztuk, hogy védőtetőt teszünk rá, meg is állapodtunk Majnek Antal püspökkel az épület későbbi felhasználásáról, ám egyelőre nem tudtunk engedélyt szerezni, mivel a templom nem egyházi, hanem járási tulajdon, és a kérvényeink mindez idáig elvesztek a bürokrácia útvesztőiben. De nem mondtunk le róla, hogy előbb-utóbb sikerül. Ez egyfelől azért lenne fontos, mert megmenthetnénk az enyészettől egy kiemelkedően nívós épületet, másfelől pedig olyan egyházi funkciót tudnánk adni neki, amelynek köszönhetően hosszú távon is fennmaradhatna.

 A Teleki László Alapítvány évi 250 millió forintból gazdálkodik. Ehhez képest mennyi felújítási kérelem, igény érkezik önökhöz a Kárpát-medence magyar közösségeitől?
Ezt aktuális példával illusztrálhatom: ha minden jól megy, idén emelkedik a Rómer Flóris Terv költségvetése, amire nagy szükség van, hiszen erre az évre már közel 1,3 milliárd forintnyi igény merült fel. Mi jellemzően kis, falusi templomokra összpontosítunk, azokra, amelyek – ellentétben az olyan nagy és jelentős épületekkel, mint például a gyulafehérvári székesegyház – nem tudnak komoly – az adott országban elérhető vagy épp európai uniós – támogatásokat szerezni. Tavaly hatvan ilyennel tudtunk foglalkozni.

Mit vár 2019-ben? Melyek lesznek a kiemelt projektek?
Nagy kihívás, hogy a borsi rekonstrukciót 2020-ra be kell fejeznünk, ami azt jelenti, hogy 2019-ben komoly előrehaladást kell elérnünk. Szemben egy előre jól tervezhető beruházással egy ilyen felújításnál naponta merülnek fel olyan problémák, amelyek megoldása tervezői, műemlékvédelmi, régészeti döntést igényel, emiatt nem szabad egy bizonyos tempónál jobban gyorsítani, mert akkor könnyen hibát követünk el. Vagyis némi komótosság indokolt – ugyanakkor, ha egy projekt túl sokáig húzódik, akkor besavanyodik. Vagyis nem baj, hogy sietnünk kell, de nem is könnyíti meg a munkát. Ezenkívül a Rómer Flóris Terv a fő projektünk: mint említettem, idén várhatóan megduplázódik a költségvetés. Ez nem jelenti automatikusan, hogy kétszer annyi műemlékkel tudunk foglalkozni: inkább arról van szó, hogy egy-egy projektet hamarabb, hatékonyabban be tudunk majd fejezni. Ez azért is fontos, mert a Kárpát-medence magyar közösségeiben, csakúgy, mint szerte a világon, visszaszorulóban van a vallásgyakorlás. Vagyis, ha a felújítás miatt két-három évre kiszorulnak a hívek egy templomból, fennáll a veszélye, hogy előbb-utóbb felhagynak a látogatásával. Emiatt sokszor haragszanak ránk a papok. Ha nő a költségvetésünk, ilyen konfliktusból is kevesebbel kell majd megküzdenünk.

Megjelent a 2019. évi Granasztói György-díj felhívása

Granasztói th

A Teleki László Alapítvány Kuratóriuma két éve alapította a Granasztói György díj – A Kárpát-medence magyar műemlékeiért kitüntetést, amelyet minden évben átad egy olyan személynek, aki kiemelkedően sokat tett a Kárpát-medence magyar műemlékeinek megóvásáért. A díj Paál Sándor tűzzománc művész egyedi alkotása, egy 14 cm átmérőjű kör alakú plakett a Teleki László Alapítvány logójával keményfa keretbe foglalva. A díjjal oklevelet is átadunk. A díjat 2017-ben Káldi Gyula budapesti építész, 2018-ban Mihály Ferenc szovátai farestaurátor vehette át. Az elismerés idei kitüntetettjeire 2019. március 30-ig a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email-címre várunk javaslatokat szakmai életrajz kíséretében.

Kiegészítő információk