Néptáncbemutatóval színesített teltházas konferenciát rendezett a Teleki László Alapítvány a Magyarság Házában a műemlékvédelmi világnap alkalmából. A 2017. április 18-i rendezvényen szó esett a kiszsolnai Giotto-freskómásolat felfedezéséről, azonosításáról és helyreállításáról, valamint a mezőségi forgatós tánc reneszánsz kapcsolatairól is.
Magyar műemlékvédők a 2010-es években figyeltek fel a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolna elhanyagolt evangélikus templomára. A műemlék ekkor már több évtizede romosodott: a hajó barokk téglaboltozata beszakadt, tetőzete szinte teljesen megsemmisült, hajójának falai részben ledőltek. A pusztulás azonban ezúttal eredménnyel is járt: a szentély falait áztató eső ugyanis újabb, eddig nem ismert falkép részleteket hozott a felszínre, amelynek nyomán a szakemberek egy művészettörténeti szenzáció nyomára bukkantak. A lemálló utólagos festésrétegek alól ugyanis a 14. század második felében keletkezett képek bukkantak elő, amelyekről Papp Szilárd budapesti művészettörténész megállapította, hogy minden kétséget kizáróan annak a monumentális mozaiknak a kompozíciós másolatai, amelyet Giotto di Bondone 1300 körül a római Szent Péter-székesegyház átriuma számára készített. A Navicella néven híressé vált római mű a 17. században végleg megsemmisült, így a róla készített korai másolatok, amelyek közé a kiszsolnai is tartozik, különös értékkel bírnak.
Papp Szilárd a konferencián kifejtette: több lehetőség is elképzelhető azzal kapcsolatban, hogyan készülhetett Rómától ilyen távol egy Giotto-mozaik másolat. Előfordulhat, hogy a környékről járt valaki zarándokúton Rómában, és ennek nyomán rendelte meg a művet. Valószínűbb azonban, hogy a festőműhely ismerte ezt az ábrázolásmódot, és mivel az épület még katolikus templomként a Szent Péter nevet viselte, ezért egy Szent Péter életéből vett jelenetben állapodtak meg a megrendelővel.
A tanácskozáson Kollár Tibor, a Möller István Alapítvány kuratóriumának tagja, tudományos szakértő kiemelte: sikerült elérni, hogy nemcsak a Magyar Kormány segíti a műemlék megmentését a Teleki László Alapítványon keresztül, hanem a Beszterce−Naszód Megyei Tanács is az anyaországtól kapott ötmillió forintos támogatással azonos értékben járul hozzá a lelet megmentéséhez és az épület feltárásához. Kollár Tibor reményének adott hangot, hogy a Rómer Flóris Terv segítségével folytatódhat a további munka.
A komoly érdeklődéssel kísért szakmai konferencia utolsó előadójaként dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója az Észak−Mezőség néptáncának reneszánsz kapcsolatait mutatta be a Válaszút néptánccsoport szólótáncosai, valamint a Bekecs együttes közreműködésével.
A rendezvény Mudrák Attila fotóművész kiállításának megnyitójával zárult. A Templomok a végeken című tárlat keretében nemcsak a megújult műemléktemplomokat csodálhatják meg a látogatók, olyan épületek is láthatóak, amelyek feltárása és bemutatása az elkövetkező évek feladata lesz.
A kiállítás a következő hetekben megtekinthető a Magyarság Háza első emeletén.
Forrás: magyarkurir.hu
Fotó: Mudrák Attila
