A Maros bal partján fekvő Alvinc régi református temploma a XIII. századból való hatalmas építmény volt (méretei alapján fogalmat alkothatunk a település, és úgy általában a környék egykori, mára csaknem eltűnt magyarságának lélekszámáról, jelentőségéről). És az ma is, noha az eredetileg háromhajós rendszerben épült egyháznak mára csak a főhajója maradt meg, mellékhajóit korábban lebontották, ezek befalazott ívei jól kivehetőek a megmaradt középhajó oldalain. A támpilléres szentély a nyolcszög három oldalával záródik, régi gótikus boltozatát már leszedték. A templomtorony az 1700-as évekből való, újabb építésű. Az egyház monumentális épületét ovális alakban keríti a válogatott kövekből rakott várfal igencsak omladozó maradványa, melyen belül a cinteremben néhány régi, a talajba erősen besüppedt feliratos koporsóforma sírkő látható. A szentély külsején falfestmények nyomai küzdenek az elmúlással.

A templom műemlékvédő szempontok szerinti helyreállítása és régi liturgikus funkciójának visszaállítása céljából a Teleki László Alapítvány támogatásával a templombelső helyreállító munkái befejeződtek. A helyreállító munkák során elkészült a padok pódiuma, a szószék, a portikusz boltív, a járószint kikövezése, a famennyezet kiegészítése, restaurálása, illetve a nyílászárók méretarányos és korábbi ablakmodellekhez igazodó helyreállítása.

{gallery rows=1}images/esemenyek/alvinc{/gallery}