Keszőhidegkút Tolna megyében fekvő, egykor német nemzetiség lakta település. Az itt bemutatott – a Népi Építészeti Program keretében 2020-2021-ben felújított – épület, hű lenyomata az egykori német telepesek kultúrájának és az óhazából átörökített építőmesteri tudásának.

A török hódoltság után elnéptelenedett Keszőhidegkútra Hessen tartományból érkeztek német evangélikusok. A község ma is látható településszerkezete a 19. század közepére alakult ki, melyet az előbb stagnáló, majd csökkenő lakosságszám – minthogy további terjeszkedés nem vált szükségessé – konzervált.

A Kossuth utca 22. szám alatt található épület második generációs német telepesház vályogfalazattal, fachwerk-oromzattal és háromállásos fedélszékkel. Adatok hiányában építési idejét a denrokronológia – azaz a fák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló keltezés – módszerével igyekeztek meghatározni. A kutatások alapján a beépített fák kivágásának és így az épület építésének éve 1754-re tehető. Az építtető kiléte bizonytalan, de a feltevések szerint, mivel az első telepesek között is megtalálható ez a családnév, a 19. század végén ismert tulajdonos, Rauch János egyenesági felmenője lehetett.

A keszőhidegkúti fachwerk lakóház már a történeti adatok tükrében is érdekes épületnek ígérkezett, ám a további helyszíni kutatások és a felújítás során a régi falak olyan egyéb titkokat fedtek fel, melyek még a művészettörténészek számára is újdonságot jelentettek.

A házról és a Népi Építészeti Program egyéb, példaértékű felújításairól Élhető örökség című kötetünkben olvashat!