Kétezerhuszonhárom nem a Teleki László Alapítvány történetének aranybetűs oldalain szerepel majd, de azért bőven akadnak biztató tendenciák is – nagyjából így foglalhatóak össze a tavalyi év történései az alapítvány szempontjából.

A Teleki László Alapítvány lebonyolításában működő két program, a határon túli épített örökség védelmére és felújítására létrehozott Rómer Flóris-terv, valamint az anyaországi népi építészeti örökség fenntartását végző Népi Építészeti Program a Miniszterelnökségtől az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került. Az általános pénzügyi helyzet és a szervezeti átalakulás miatt az alapítvány csak év végén jutott forráshoz, ami kevesebb ugyan az eddigieknél, de biztosítja a folyamatos munkát. A programok folytatódtak, a már elkezdett munkákat tovább lehet vinni, és részben be is lehet fejezni, tudjuk meg Diószegi Lászlótól.

– Mindez azért nem okozott nagyobb problémát, mert a korábbi támogatások egy része még nem került felhasználásra, így nagy intenzitással tudtunk dolgozni egész évben – fogalmaz az igazgató.

Hasonló a helyzet a Népi Építészeti Programnál: itt a támogatási kiírás után következik a kérelem-feldolgozási időszak, majd a döntéshozatal, a szerződéskötés, a munka megkezdése; a felújítási munkákat ráadásul szoros szakmai felügyelet alatt végzik. Tehát a korábban elindított folyamatok itt is még jó darabig adnak munkát a program lebonyolítóinak, ezért 2023 nagyrészt az előző évben megítélt támogatások lebonyolításával telt.

– A program teljes intenzitással működik és jó, hogy a késve bár, de mégis megérkező forrásoknak köszönhetően 2023-ban is sikerült kiírnunk egy támogatási felhívást, ezúttal előkészítési munkákra – mondja Diószegi László. – Ezeknek az előkészítési munkáknak a végrehajtása 2024-ben kezdődik majd el, vagyis a folytonosság biztosított, ráadásul úgy tudjuk, a kormányzat ebben az évben is tervezi a Népi Építészeti Program támogatását, úgyhogy idén reményeink szerint megvalósításra is tudunk majd kérelemigénylést hirdetni.

Mind a Rómer Flóris-tervnél, mind a Népi Programnál fontos megemlíteni, hogy az alapítvány megbízásából egy stáb folyamatosan filmezte az elmúlt évek megvalósult projektjeit, és nemrég sikerült megállapodni a Duna Televízióval, ahol bemutatják majd ezeket a filmeket. Ez a sorozat várhatóan februárban vagy márciusban tűnik majd fel a képernyőn.

– Nagy eredménynek tartom, hogy a Népi Építészeti Programnál is bevezettük az utazókonferencia intézményét – folytatja Diószegi László. – Ez a konferenciatípus a Teleki Alapítvány találmánya, amelyet a Rómer Flóris-tervnél már régóta alkalmazunk. Az, hogy a helyszínen nézzük meg a műemlékeket, nagyon jó dolog, és nagyon sikeres is az érdeklődők, a szakemberek körében – úgy látjuk, a Népi Program esetében is. Egészen más vetített képeken látni valamit, mint élőben, ezenkívül teljesen más így találkozni az egyes szakterületeken dolgozó emberekkel is, mint egy „sterilebb”, hagyományos konferenciakörnyezetben.

A Népi Programhoz kapcsolódóan eddig két utazókonferenciát rendezett az alapítvány, a 2023-as Észak-Magyarországon zajlott, Borsodban, Zemplénben, ahol hallatlanul érdekes dolgokat láthattak a résztvevők, meséli az igazgató. Találkoztak nagyon ambiciózus, a műemlékvédelemhez komoly affinitással bíró fiatal polgármesterrel a zempléni Háromhután, ahol a Népi Építészeti Program segítségével, emellett hatalmas munkával és önerővel állították helyre a tájházat; Borsodban pedig, amelyről általában a mélyszegénység, a problémák miatt hallunk, gyönyörű, régebbi korok gazdagságát idéző, kastélyszerű kúriákat láttak, amelyek felújítása még ma is sokak szívügye.

– Ez azért fontos, mert a Népi Építészeti Program fő sajátossága, hogy nagyon jelentős saját erőre van szükség a sikeres projektekhez – magyarázza az igazgató. – Itt nem csak a pénzről van szó: ha valaki arra adja a fejét, hogy népi épített emléket felújítva részt vesz a programban, az kivétel nélkül mind elkötelezett értékőrző. Sok ilyen emberrel találkozhattunk útjaink során.

A Teleki Alapítvány 2019 óta szervezi a Népi Építészeti Programot, és tapasztalatuk szerint a program mára bekerült a köztudatba: a konferenciák, a kiadványok, a filmek, a megjelenés a közösségi médiában általánosan ismertté tették, és az érdeklődés folyamatosan növekszik.

Ugyanígy jó, ha a Rómer Flóris-terv is minél szélesebb körben válik ismertté: meg kell értetni a közvéleménnyel, hogy a határon túli magyar épített örökség védelme, megóvása, újjáépítése nem „kidobott pénz”: hatalmas értékek rejtőznek a Kárpát-medencében, ráadásul a magyar középkori műemlékállomány jelentős része határon túl található, mivel Felvidéket, Erdélyt és Kárpátalját jórészt elkerülte a török hódoltság miatt bekövetkező pusztítás.

Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy a háború ellenére folytatni tudtuk a kárpátaljai felújításokat. Hamarosan átadható lesz Bátfa középkori református temploma, és több éves előkészítés után végre elkezdődhettek a kismuzsalyi romtemplom helyreállításának munkálatai is. Izgatottan várjuk az Ungvár melletti Kincseshomok katolikus templomának falképrestaurátori kutatását, mert reményeink szerint az újkori festések alatt eddig nem ismert középkori freskók lehetnek – mondta el Diószegi László.

A tavalyi év egyik nagy Rómer-sikere a pókafalvi református templom tetőzetének megépítése. A romániai Szeben megyében fekvő Pókafalva szórványtelepülés, 30 kilométeres körben alig élnek itt magyarok, ezért is nagy fegyvertény a korábbi pálos kolostortemplom megmentése. Az épület évtizedek óta fedetlen volt, a projekt keretében elkészült védőtető hosszútávon biztosítja a monumentális műemlék fennmaradását.

– Ha ezeket a felújításokat nem végezzük el, egy-egy ilyen magyar emlék egy-két évtizeden belül eltűnne.– mondja Diószegi László.

A Teleki Alapítvány leglátványosabb tavalyi sikere a borsi Rákóczi-kastély hatékony üzemeltetése. II. Rákóczi Ferenc Felvidéken, a magyar határtól öt percre található szülőházát magyar forrásokból újították fel. A 2021-es átadás óta a minél rentábilisabb működtetés a legnagyobb feladat. Itt nagyon biztató folyamatok figyelhetőek meg Diószegi László szerint.

– Borsi valódi laboratórium: azt mutatja be, hogy a műemlékvédelem nem csupán egy-egy épület felújítását jelenti, meg kell találni a módját annak is, hogy az adott objektum később hogyan lesz fenntartható – mondja az igazgató. – Borsiban nagyon innovatív dolgokat vittünk véghez: az interaktív kiállítás, az egyéb attrakciók – a szabadulószoba, a virtuálisvalóság-játék, a körpanoráma-vetítő –, valamint a szálloda és az étterem működtetése mind a fenntarthatóságot szolgálják. 2023-ban 65 százalék saját bevételre tettünk szert, ami kiemelkedő teljesítmény, mivel az anyaországban hasonló műemlékek nagyjából 20-30 százalékban tudnak saját bevételt termelni. Célunk, hogy minél inkább leváljunk az állami köldökzsinórról. Ezt szolgálta a covid-pandémia miatt megkésve, de 2023-ban megvalósult Interreg-pályázat is: ez a kastély tágabb környezetét rendezte, tematikus játszótér épült, pihenőparkot, tanösvényt alakítottunk ki, rehabilitáltuk a kastély közelében lévő tavat.

Az önálló működést szolgálják a további tervek is: mivel a nyári időszak jól teljesít, ám a tél, hasonlóan az ilyen jellegű turisztikai desztinációkhoz, Borsiban is holtszezon, az alapítvány a várárokban wellness-helyszínek telepítésére készül. Tavasztól őszig vonzó lehet a kerékpáros és vízi turizmus fejlesztése is.

– A Bodrog szlovákiai szakasza még felfedezetlen, szűz terület a vízitúrázók körében, célunk, hogy itt is fellendítsük a turizmust – mondja Diószegi László. – Bőven van még lehetőség a kastélyban. Amellett, hogy folyamatosan fejlesztjük saját attrakcióinkat – a kiállítást, a VR-játékot, az éttermet –, olyan csomagok kidolgozásában is gondolkozunk, amelyek Borsi központtal indított csillagtúrákra hívják a kirándulókat. Terveink szerint a turisták kerékpárt és kenut-kajakot kölcsönözhetnek Borsiban, amelyekkel bejárhatják a környéket, élvezhetik a Rákóczi-kastély szolgáltatásait, átruccanhatnak Sárospatakra, a Zempléni Kalandparkba. Egy-egy ilyen három-négynapos csomagban még nagyon sok lehetőség rejlik. Mindez már messze túlmutat az „egyszerű” műemlékvédelmen: olyan modell kialakításán és gyakorlati megvalósítását dolgozunk, amely a rendkívül értékes épített örökség megmentése mellett annak fenntarthatóságát is biztosítani tudja. Eddigi eredményeink nagyon biztatónak mondhatók, és reményeink szerint mintául szolgálhatnak más projektek tervezésekor is. Ezért tettünk javaslatot a keresdi Bethlen-kastélynak – a különbözőségek figyelembevétele mellett – a borsi elvekkel történő teljeskörű műemléki felújítására és hasznosítására. A Miniszterelnökség támogatta elképzelésünket így hamarosan befejeződhet a kastély műemléki felújításának és az abban létrejövő nagyszabású állandó kiállítás megvalósításának megtervezése.