OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Hegymagas, ez a Szent György-hegy lábánál lévő kistelepülés a 18. században élte fénykorát, amit leginkább az akkoriban itt folyó intenzív szőlőművelésnek köszönhetett. A településen található az úgynevezett „Gólyás ház”, amely a katonai felmérések tanúsága szerint a 19. század közepén már biztosan állt, de az építéstörténeti kutatások alapján feltehetően a század első felében épült. Az épületet gyakran nevezik „Czanka-ház”-nak is, ami vélhetően egy korábbi tulajdonosra, Czanka Józsefnére utal.
A háromosztatú lakóházat és a közvetlenül mellé épített istállót egy tető fedi. A lakórész bejárati ajtaján keresztül a pitvarba jutunk. A helyiségben máig megtalálható a konyha régi szabadkéménye, melynek tetején lelt otthonra a ház névadója. A pitvarból az utcafront felé nyílik a tágas tisztaszoba, a másik irányba a hétköznapi életnek helyet adó kisebb lakószoba. Az udvari homlokzat másik ajtaján juthatunk az istállóba. A lakóépület nyílászáróit vakolatból kialakított szalagkeret veszi körbe, a gazdasági épületrész nyílászárói vakolatkeret nélküliek.
A nyeregtetős, nádfedeles épület jelenlegi tulajdonosa az 1980-as évek végén tett szert az ingatlanra, és bár nem sokkal ezt követően sor került a ház jelentősebb átalakítására, a nyílásrend, a macskalépcsős oromfal, a pórfödém és az épület térszerkezete nem változott, eredeti formájában megmaradt. A nemrég lezajlott újabb felújítási munkák során a homlokzatokról a kőporos vakolatot eltávolították, majd a kéménnyel együtt hagyományos fehér mészvakolatot és festést kapott, lábazatát szürkére színezték. A megújított kőkerítéssel és kapuval az épület elnyerte végső megjelenését, mellyel a falu történetének egy fontos darabját megőrizve, Hegymagas település ékessége lett.
A hegymagasi lakóépület nem véletlenül érdemelte ki a „Gólyás ház” nevet. A most lezajlott épületfel-újítás során a tulajdonos számára kiemelten fontos szempont volt, hogy a kivitelezés ütemezését a védett fehér gólyák fészkelésével összhangban tervezzék meg. A „Gólyás ház” megújulása jól példázza, hogy miként lehet egy történeti épületet megőrizni és felújítani az épített és az ökológiai környezet tiszteletben tartásával.
A „gólyás ház”-ról és a Népi Építészeti Program egyéb, példaértékű felújításairól a hamarosan megjelenő Élhető örökség című kötetünkben olvashat majd!