“Ha népi Építészetről beszélünk, nagyon leegyszerűsítve elsőként a múlt századi parasztporták és az ezekhez kapcsolódó közösségi életforma helyszínei (falusi iskolák, egyházi építmények, fogadók, csárdák, malmok) jutnak eszünkbe. Ha ezekre gondolunk, hamar felsejlik őseink ma aranykornak tartott világa is, amikor az ember még tökéletes harmóniában élt a természettel.”

Részlet a Vukoszávlyev Zoránnal a Népi Építészeti Program szakmai vezetőjével a Magyar Demokrata (XXIII. évfolyam 27. szám) 2019. július 3-i megjelenésű lapszámában készített folyóiratcikkből.