A késő középkori Magyarországon az emlékezetőrzésnek különös formája alakult ki. Szokássá vált a 15–16. század folyamán a templomok falára évkönyveket írni, amelyeket falikrónika néven illet a szakirodalom – írja Szakács Béla Zsolt A besztercei falikrónika című tanulmányában, amely az In situ műemlékvédelmi folyóiratban olvasható.

Mint a szerző megjegyzi, történeti feljegyzések alkalmazása nyilvános helyen már az ókortól fogva szokásos, de igen ritka, hogy középkori templomok falán világi eseményekről emlékezzenek meg. Kerültek elő hasonlók, illetve tudunk ilyenekről Kassán, Lőcsén, ezenkívül pedig Erdély főként szász templomaiban: Segesváron, Szebenben, Brassóban, és számos más nagyobb városban. A legterjedelmesebb falikrónika Baráthelyen készült.

Székelyföldön is készült falikrónika, mint azt Berekeresztúr temploma mutatja, derül ki a tanulmányból. A gótikus templom keleti falán egy fekete betűs, kivehetetlen réteg és a Tízparancsolatot tartalmazó felirat alól került elő egy magyar nyelvű falikrónika.

A besztercei krónika tehát abba a sorozatba illeszkedik, folytatja a szerző, amely Magyarországon a 15. századtól fogva kimutatható, és tipikusan a templomok falára készült. Ez a 16. században Erdély szászok lakta területein virágzott ki, így ennek példája lehet a besztercei felirat is.

A legtöbb bejegyzés egyházi vonatkozású, mely a reformáció 1552-es bevezetésével kezdődik, a szerzetesek 1556-os kiűzésével folytatódik, és hosszasan foglalkozik a jövedelmek elosztásával. Szó esik járványokról is, mint az 1555-ös és az 1574-es pestis. Helyi vonatkozás az 1544-es nagy szél megemlítése, amely a torony tetejét is lesodorta.

A besztercei falikrónikát jelenleg csak leírásból ismerjük, feltehetően a főtemplom falát díszítette. Fizikai nyomai eddig nem kerültek elő, ezért a most folyó restaurálásnál, írja Szakács Béla Zsolt, fokozott óvatosságra van szükség, hogy ezek előkerüljenek, vagy legalábbis ne pusztuljanak el maradéktalanul – ha egyáltalán még megőrződött belőlük valami.

Kíváncsi a teljes történetre – például arra az izgalmas mellékszálra, hogyan próbáltak kibújni az erdélyi protestánsok a Gergely-naptár bevezetése alól? A tanulmányt, számos más remek írás mellett megtalálja az In situ első számában.

Az In situ szakembereknek és laikusoknak egyaránt érdekes és tanulságos, szép kiállítású, igényes fotóanyaggal ellátott kiadvány.

Ráadásul ingyen lapozgatható: a folyóirat elérhető online, gyors regisztrálás után.