A tél és a havazás ellenére folyik a munka a radnóti Kornis-Rákóczi-Bethlen kastélyon

radnot2

radnot

Elkezdődött a radnóti Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély két bástyája leégett tetőszerkezetének helyreállítása

A Maros partján álló négyzet alakú, sarkain bástyákkal megerősített várkastély, amely a 16. században épült, ma az egyike Erdély reneszánsz stílusú kastélyainak.
2012. március 18-án a radnóti kastélyt súlyos károsodás érte. Tűz martalékává vált két sarokbástyájának tetőszerkezete, valamint a bástyák szomszédságában lévő fedélszék is.
A Bethlen Gábor fejedelem olasz építészei, Baldassare Peruzzi és Sebastiano Serlio által tervezett épületegyüttes az olasz késő reneszánsz építészet elvei alapján épült. A velencei Agostino Serena a fejedelmi reprezentáció által megkívánt nagy termekkel egészítette ki és fejezte be az együttest az 1650-es években. A fejedelemség bukása után a kincstári birtokot gróf Bethlen Gábor kancellár szerezte meg 1758-ban, s egyik méltatlan utóda kártyázta el 1885-ben. Az Erdélyi Római Katolikus Státus tulajdonába került kastélyban gazdasági iskolát hoztak létre. Az egyházi javak államosítása után is 2002-ig, ilyen jellegű iskola működött a gyakorlóbirtok nélkül maradt épületben is. A jelenleg használaton kívüli épületet a gyulafehérvári római katolikus érsekség igényelte vissza az Erdélyi Római Katolikus Státus nevében.
A radnóti kastély építészeti és művelődéstörténeti jelentősége nem kérdőjelezhető meg. A közelmúltban végzett falkutatások alkalmával előkerültek a fejedelmi lakosztályok 1650 és 1656 között készített falképeinek maradványai.
A fedetlenül maradt sarokbástyák termeiben, az értékes falképeken-díszítéseken visszafordíthatatlan károsodást okozott volna, ha a tél beállta előtt nem sikerül újjáépíteni a leégett tetőszerkezetet.

{gallery rows=1}images/esemenyek/radnot{/gallery}