Évértékelő és évindító beszélgetés Dr. Diószegi Lászlóval, a Teleki László Alapítvány igazgatójával

Ha 2024 a túlélés éve volt, 2025 az újra elrugaszkodásé lesz a Teleki László Alapítvány életében: egészen röviden így foglalható össze, mi történt a közelmúltban, és mi várható a közeljövőben a budapesti székhelyű szervezetnél, amely jelenleg négy nagy program lebonyolítását végzi. Az alapítvány szervezi a határon túli magyar műemlékek felújítására, megmentésére létrehozott Rómer Flóris-tervet, az anyaországi népi épített örökség megóvására létrejött Népi Építészeti Programot, az alapítvány által alapított szlovákiai nonprofit szervezet működteti a borsi Rákóczi-kastélyt, és ezekhez jön egy újabb feladat, egy a történelmi Magyarország területén található műemlékeket összegyűjtő kataszter létrehozása és fejlesztése.

700 millió a Népi Építészeti Programra

Tavaly év végén, a karácsony előtti napokban született döntés arról, hogy az Építészeti és Közlekedési Minisztérium 500 millió forintot ad a Népi Építészeti Program támogatására. Ez különböző maradványösszegekkel kiegészítve azt jelenti, hogy februárban a 2024-es pályázatok támogatására nagyjából 700 millió forintot fordíthat az alapítvány, ami – bár, az inflációt is hozzászámítva, jelentősen elmarad a program kezdetekor rendelkezésre álló 1,5 milliárd forintos kerettől – elegendő ahhoz, hogy érdemben lehessen folytatni a népi építészeti emlékek felújítását.
A Népi Építészeti Programban kétféle támogatási kérelem-kiírás létezik: lehet támogatást nyerni a műemlék épületek felújításának előkészítésére (a különféle tervek elkészítésére, felmérésekre stb.), valamint a konkrét kivitelezési munkákra. (A Népi Programmal kapcsolatban információk lelhetők fel a https://www.telekialapitvany.hu/nepi-epiteszeti-program/ oldalon.)
2024-ben a programot szervező iroda mindkét támogatási formára kiírt pályázatot, jelenleg a beérkezett kérelmek elbírálása zajlik.
A Népi Építészeti Program elindítása óta számos népi építészeti emlék – lakóházak, gazdasági épületek, egyházi kisemlékek stb. – megmentéséhez nyújtott szakmai és anyagi támogatást, ez a munka 2025-ben is folytatható. A program eredményeit az Élhető örökség című vándorkiállítás mutatja be, és a Teleki Alapítvány idén is megszervezi a népi építészeti utazókonferenciát – ezúttal az Őrségbe látogathatnak el a népi építészet és a program iránt érdeklődők.

Izgalmas határon túli felújítások

Szintén múlt év végén derült ki, hogy az illetékes minisztérium 230 millió forintot ítélt meg a Rómer Flóris-terv támogatására, ami ugyancsak magasabb összeg, mint a tavalyi, épp csak a futó projektek szinten tartására elegendő 100 millió forint.
„A Rómer Flóris-terv ezzel az összeggel már értelmezhető módon folytatható, és van néhány nagyon szép, kiemelt projektünk is, aminek nagyon örülök – mondja Dr. Diószegi László. – Kiemelt figyelmet kap a Székelyföldön, Erdőszentgyörgy és Székelyudvarhely között lévő Küsmöd református temploma,
ami több szempontból is érdekes. A település maga félreeső helyen van, elzárt kis közösség él itt, amelynek korábbi lelkipásztora nyugdíjba vonulása előtt már nem akart belekezdeni egy nagy templomfelújítási programba. A küsmödi templom így ma is szinte érintetetlen, középkori formájában áll. Ráadásul nagy templomról van szó, a vakolat alatt rejtőzködő falképek, a középkori kőkeretek, a fa berendezés mind különleges értéket képviselnek. Ez nagyszabású, komoly munka, amit a Rómer Flóris-terv keretéből fogunk elvégezni.”
Ezen kívül további két kiemelt erdélyi helyszínen dolgozik majd az alapítvány, mondja az igazgató: a mezőcsávási harangláb unikális építmény, Erdély egyik legrégebbi, és talán legszebbnek mondható, gyönyörű helyen lévő ilyen jellegű építménye, felújítására idén sor kerül. Marosvásárhely közelében pedig a katolikus Székelyhodos templomán végeznek majd munkálatokat (ezek a tavasszal kezdődnek) – az istenháza tornya összedőlés közeli állapotban van, megmentése nem várathat magára.
„A három nagyon konkrét, kiemelt feladat mellett is szép projekteket viszünk – folytatja Diószegi László. – A dél-erdélyi Pókafalván áll egy tető nélküli pálos kolostor templomrom. A környéken 30 kilométeres körzetben nem élnek már magyarok, de a templom olyan látványos és értékes, hogy meg kell menteni. Már tető alá került, további kisebb munkálatok vannak még hátra az épületen.”
Igazi gyöngyszem, mondja az igazgató, az ugyancsak Dél-Erdélyben, Nagyenyed közelében található Tompaháza Árpád-kori temploma, amely szinte eredeti állapotában maradt fenn, és építészeti szempontból rendkívül izgalmas. Hasonlóan érdekes projekt a kárpátaljai, bátfai református templom, amelynek a felújítása már megkezdődött, és most a munkák befejezésére is rendelkezésre áll a forrás. A középkori istenházában lappangó freskókat is találtak a szakemberek a felújítás során, ezek helyreállítása is megtörtént.
„Van még egy kárpátaljai helyszínünk, a kismuzsalyi templomrom, amelynek évek óta folyik a megmentése, most új lendületet kap a program – mondja Diószegi László. – Ukrajnában most, a háborús időkben különösen nehéz előrehaladni az értékmentéssel, de ottani csapatunk folyamatosan dolgozik, és abban bízunk, hogy a nagyon fontos és értékes kismuzsalyi épület végül megmenthető lesz.”

Nagy tervek Borsiban

2021 nyarán Áder János magyar és Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök jelenlétében adták át a magyar forrásokból teljeskörűen felújított Rákóczi-kastélyt, a magyar reneszánsz építészet egyik kiemelt emlékét, a fejedelem szülőházát.
Mint Diószegi László elmondja, már a felújítás tervezésekor gondoltak arra, hogy később, a műemlék megújulása után fenntartható módon tudják üzemeltetni a magyar határtól 5 kilométerre lévő épületet, a Rákóczi-kultusz kiemelkedően fontos helyszínét.
„A kastélyban éttermet, szállodát hoztunk létre, az állandó, interaktív kiállítást külsős kreatív csapattal együtt alakítottuk ki, és szerintem nagyon jól sikerült, de létrehoztunk egyéb turisztikai attrakciókat is – szabadulószobát, VR-játékot, körpanoráma-vetítést –, hogy aki Borsiba látogat, válogathasson a programok között – mondja az alapítvány vezetője. – Ennek a fejlesztési iránynak a helyessége nagyon beigazolódott: míg a magyarországi kulturális-történelmi látnivalók esetében jónak mondható, ha a működésükhöz szükséges bevételekből 30 százalékot önállóan érnek el, ugyanez az arány Borsiban 65 százalék. Ez kiemelkedő eredmény.”
A sikeresség záloga, hogy folyamatosan további attrakciók fejlesztésén dolgoznak: a Bodrog partján álló kastély közelében vízi- és kerékpáros tábort hoztak létre, tanösvényt, tematikus játszóteret alakítottak ki, rehabilitálták a kastély melletti tavat. Az önálló bevétel azonban újabb programelemekkel tovább növelhető, véli Diószegi László: „Ez nagyon izgalmas projekt, 2025-ben a fő célunk, hogy újabb fejlesztéseket indítsunk el. Terveztük egy wellnessközpont létrehozását, erre pályáztunk szlovákiai EU-s forrásokra, azonban egyelőre nem kaptunk pénzt. Most Kassa városával közösen egy Kassa és Borsi között létrehozandó kerékpárúthoz kapcsolódó turisztikai fejlesztésre pályázunk. A Bodrog szerencsére a szlovák turizmustervezésben is kiemelt helyet foglal el, ezért bővítjük a vízitábort, és a Mahart kezdeményezésére, illetve megvalósításában turistahajók fogadására alkalmas kikötő is épül Borsiban. De terveink között szerepel egy oktatási és konferencia-központ kialakítása is, további, elérhető árú szálláshelyekkel; Borsi alkalmas helyszín arra, hogy helyet adjon a magyarországi és felvidéki magyarság továbbképzéseinek, programjainak, ezt az igényt akarjuk kiszolgálni. De a bővülő szálláslehetőségek a piaci események, elsősorban az esküvők lebonyolítását is elősegíthetik ezen a rendkívüli, a magyarság számára kiemelt helyszínen.”
Borsiban az elmúlt években nagy sikerrel, több ezer látogató részvételével rendezték meg a II. Rákóczi Ferenc márciusi születésnapjára időzített ünnepséget, ahová zarándokvonat indul Budapestről, tavaly pedig buszokkal már Kárpátaljáról is érkeztek rá vendégek. Az ősz eleji Rákóczi-fesztivál szintén kedvelt rendezvény. 2026-ban lesz Rákóczi 350. születésnapja, az alapítványnál már most megkezdik a felkészülést a kerek évfordulóra.

Az új projekt, a műemléki kataszter

Az Építési és Közlekedési Minisztérium az alapítványt bízta meg a határon túli magyar műemlékek kataszterének összeállításával.
„A kataszterrel nagyon izgalmas és testhezálló munka került az alapítványhoz – mondja Diószegi László. – Ez legalább 2026-ig zajlik majd, de mi már most úgy gondoljuk, érdemes lesz meghosszabbítani. Hogy miről van szó pontosan? A Kárpát-medencében az anyaországon kívül ma már csak kisebb-nagyobb foltokban léteznek kompakt magyar területek, ugyanakkor elmondható, hogy a történeti Magyarországon épült minden műemléknek van magyar vonatkozása. Még a szász evangélikus templomoknak is, amelyekben például sokszor tűnnek fel Szent Istvánt, a Szent László-legendát ábrázoló falfestmények, utalások. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen műemlékeket számba vevő nyilvántartásba minden 1920 előtt a történelmi Magyarország területén emelt műemléknek be kell kerülnie. Ez nagyjából 30 ezer objektumot jelent, amelyből online, kereshető adatbázist akarunk létrehozni – ennek a megszületése hatalmas értéket jelent majd. A munkát elkezdtük, idén márciusra terveink szerint 5-6000 épület már bekerül az adatbázisba, és az objektumokról szóló alapadatokat ez év végére teljesen fel akarjuk tölteni.”
Zajlik az informatikai háttér fejlesztése. A cél olyan honlap létrehozása, amelyet ugyanúgy tudnak használni komolyabb, részletesebb kutatásokra a szakemberek, mint – tájékozódó jelleggel – a nagyközönség.
„Visszatekintve elmondhatom, hogy az anyagi bizonytalanságban töltött elmúlt év komoly kihívást jelentett az alapítványnak, az itt dolgozó kitűnő kollégáknak – zárja gondolatait Diószegi László. – Nem volt mindig könnyű megtartani a hitet és a lelkesedést, nem volt mindig egyszerű egyben tartani a
csapatot, de sikerült. Most pedig a meglévő projektek folytatásával, illetve az új feladattal ismét nagy reményekkel tekinthetünk az elkövetkező időszakra.”