Interjú Dr. Diószegi Lászlóval

Tavaly óta a Teleki László Alapítvány szervezésében működik a népi építészeti értékek megmentésére 2018-ban létrehozott Népi Építészeti Program. A programról, a koronavírus-járvány projektre gyakorolt hatásáról, és arról, hogy falusi építészeti emlékeink miért különös és egyedülálló kincsek európai viszonylatban is, Dr. Diószegi Lászlóval, a Teleki Alapítvány igazgatójával beszélgettünk.

Az alapítvány honlapján az olvasható, hogy az önök által vitt projektek – a Népi Építészeti Program, a Rómer Flóris-terv, a borsi Rákóczi-kastély felújítása – a koronavírus-járvány idején sem szünetelnek. A Népi Építészeti Programban mi történik éppen?

Nemrég zárult le a januárban meghirdetett szakasz, amelyben a tulajdonosok a népi építészeti ingatlanuk felújításának szakmai előkészítésére igényelhettek támogatást. Ez újdonság a programban, de a korábbi tapasztalatok ismeretében rendkívül fontos: a kivitelezési támogatás elnyeréséhez olyan anyagot kell benyújtani, amelyben már szakvélemények, dokumentációk, tervek is vannak. Érthető módon nagyon sokan nem költöttek el több százezer, vagy akár egy-másfél millió forintot, hogy beadjanak egy támogatási kérelmet a felújításra, amit aztán nem biztos, hogy megkapnak. Ezért vezettük be a szakmai előkészítésre igényelhető támogatást. Reményeink szerint azok, akik így támogatáshoz jutnak, később megalapozott és jó minőségű kérelemmel jelentkeznek az építési támogatásért.

Hányan adtak be támogatási kérelmet?

Több mint 150 kérelem érkezett, ezek közül 124 került a Teleki László Alapítvány által létrehozott bírálóbizottság elé. A nyertes kérelmeket benyújtókat épp a héten értesítjük az eredményről.

Az építési támogatási kérelmek kiírása mikorra várható?

Tekintettel a járványhelyzetre nem akarunk rohanni, mert lehet, hogy most a szakvélemények is lassabban készülnek. Így, bár szívünk szerint már egy-két hónapon belül közzétettük volna a kiírást, valószínűleg inkább várunk egy kicsit. Mindenképpen idén, az őszi szezon előtt meglesz még a felhívás.

Egyáltalán miért olyan jelentős a magyar népi építészet, hogy évi 1,5 milliárd forintos programot kell fenntartani a megóvására?

A Kárpát-medence népművészete azért különleges és egyedülálló érték európai és világszinten is, mert ez a terület olyan földrajzi és kulturális metszéspont, amilyen máshol nincsen. Itt ugyanis jelen vannak az európai fejlődés különböző fokozatai: míg tőlünk keletre, vagy inkább úgy mondom, hogy a Kárpátokon túlra nem, vagy csak elvétve jutottak el a nyugati divatáramlatok, a reneszánsz, a gótika, tőlünk nyugatra pedig a korán bekövetkező ipari forradalmak és az urbanizációs folyamatok miatt hamar eltűntek a paraszti emlékek, mifelénk a legutóbbi időkig, a 20. század második feléig jelen voltak. Ha nem is teljes pompájukban, de viszonylag kompaktan. Ez általában elmondható a népművészetre, és ezen belül a népi építészetre is. Ideértve magukat az épületeket, de a paraszti közeg által kifejlesztett különféle építési technikákat is.

Az utóbbi húsz-harminc évben látványosan pusztul népi építészeti örökségünk. Mi menthető még meg belőle?

Pusztul, de azért még bőven létezik, sokkal több, mint amennyit akár a Népi Építészeti Programban igényelhető támogatások lefednek. Az ilyen támogatási felhívások természetéhez tartozik, hogy eleinte kevesekhez jut el a hírük, és kevesen is nyújtanak be kérelmet, de idővel, amint eléri többek ingerküszöbét, szép számban kezdenek érkezni az érdeklődők. Ezért is fontos, hogy folyamatosan működjön a program – időt kell hagyni, hogy azok is rájöjjenek, milyen érték birtokában vannak, akiknek ez ma még nem jut eszükbe. Hosszabb távon pedig nagyon szeretnénk, ha a programot a mai határokon túlra is kiterjesztenénk: elsősorban is Erdély, ha lehet, még gazdagabb tárháza a népi építészetnek, ahol – mivel a török hódoltság időszaka elmaradt – folytonos volt a fejlődés ezen a területen is. És miközben sajnálatos, hogy Erdély az ismert történelmi és politikai okokból elmaradottabb vidék, az elmaradottság konzervál is, ami a mi szempontunkból most kapóra jön. De azért sietni kell: elég, ha megnézzük, mondjuk, Gyimest. Amikor először jártam arra, az 1970-es években, szinte archaikus kultúrájú vidék volt, ma már oda is elért a modernizáció. Ahhoz, hogy egy ilyen program eredményei láthatóvá váljanak, kell hat-hét év is, de megéri: ezzel is hozzátehetünk valamit az országimázshoz, hogy lám, itt van valami, amiben európai szinten elsők vagyunk.

A tájházprogram hogy áll?

A nyílt kérelembeadási felhívások mellett a tájházprogram előkészítése is folyik. A tájházak általában kiemelt építészeti értéket képviselnek – közülük 235 a világörökségi várományosi listán is szerepel –, viszont forráshiány miatt gyakran rossz állapotúak. A tájházprogram mint a Népi Építészeti Program „alprogramja” komoly változást hozhat ezen a területen.

A Teleki László Alapítvány által lebonyolított, a határon túli épített örökség megújítását célzó Rómer Flóris-tervnél tapasztalhatták, hogy az építési, felújítási munkákra nem mindig könnyű munkaerőt találni. A népi építészeti felújításoknál mire számít?

A Népinél és a Rómernél is ugyanarra: várhatóan a koronavírus-járvány egyik következménye lesz, hogy az a rengeteg életerős, munkaképes ember, aki a Kárpát-medencéből Nyugat-Európába rajzott dolgozni, most részben vagy egészben itthon marad. Feltehetően csökken a fogadókészség, emellett bonyolódik a határátlépés, a munkavállalás – ezek az emberek helyben fognak munkát keresni. Ez a folyamat Romániában máris látszik egyébként: olyan vállalkozások, amelyek korábban szinte szóba sem álltak velünk, ha egy-egy templom vagy egyéb épület felújítása került szóba, most maguk keresnek bennünket. Ami a Népi Építészeti Programot illeti, a támogatott épületeknek köszönhetően az elkövetkező hónapokban akár több száz szakember vehet majd részt az ingatlanok állapotértékelésében, a felújítások tervezésében, az építési tevékenységgel is járó folyamatok pedig várhatóan közel ennyi építési vállalkozás mesterembereinek adhatnak további munkát az elkövetkező másfél évben országszerte. Így talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy a Népi Építészeti Programmal az értékes épületek mellett munkahelyeket is mentünk.

KERET

A szakmai kérelmek számokban

A 124 kérelemben megjelölt szakmai előkészítő tevékenységek tervezett összértéke meghaladta a 170 millió, az igényelt támogatás mértéke megközelítette a 130 millió forintot. A bírálóbizottság közel 100 esetben látta teljességgel támogathatónak a tevékenységeket, mintegy tucatnyi esetben résztámogatást biztosított, 10 esetben nem támogatta a kellőképpen nem megalapozott elképzeléseket. A megítélt mintegy 113 millió forint támogatással közel 155 millió forint ellenértékű szakértői és tervezői munka valósulhat meg a 114 támogatott projektben.

A támogatásra javasolt kérelmek közel 15 %-ánál az igényelhető legmagasabb összeget ítélték meg. A másfél millió forint támogatásoknak köszönhetően komplex szakmai előkészítés valósulhat meg összetettebb épületegyütteseknél. A kisebb összegű támogatott kérelmek jellemzően kisebb léptékű lakóházak és gazdasági épületek egységes szemléletű komplex értékfeltárását biztosítják.