A Teleki László Alapítvány a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága megbízásából a délvidéki Bácskában és Bánátban összesen 18 templomról állapotvizsgálati dokumentációkat készíttetett az elmúlt években.
A Vajdaság az épített szakrális örökség szempontjából különleges vidék, mondja a felméréseket végző egyik építész, Káldi Gyula, a Teleki László Alapítvány kuratóriumi tagja. Ezen a területen a középkori emlékek sajnos jelentős részben a föld alatt vannak. Természetesen néhány kivétel akad, mégpedig jelentős emlékek (Bácsi vár, Aracsi monostortemplom romja, stb.). A Habsburg-birodalom, majd a Monarchia éléskamrájának számító térségben ma mégis a XVIII-XIX. században erős kamarai és egyházi támogatással emelt hatalmas templomok a legjellemzőbb műemlékek egykor oly gazdag falvakban és mezővárosokban. Ezek az építkezések egyrészt gyorsan, másrészt igen magas színvonalon követték egyrészt az építőipari, technikai fejlődést, másrészt az épületek időben változó formajegyeit, az éppen „divatos” korstílusokat is. Belső tereik sokszor igen gazdagok és erős nyugati hatást mutatnak, mégis sajátosan magyar fejlődés tükörképei, emlékei. Stílusuk szerint a barokk, a klasszicizmus, a historizmus, sőt a szecesszió szellemében születtek.
Ennek az örökségnek a megtartása, különösen úgy, hogy a települések magyar közösségei fogyóban vannak, igen nehéz feladat.
Az állapotfelmérés 2019-ben hat templomra terjedt ki, Ezek:
Bácskertes (vagy Kupuszina, szerbül Купусина / Kupusina), Szent Anna római katolikus templom
A falu a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben fekszik. Temploma barokk stílusban épült. Négy harangja van. 1890. október 2-án nagy falutűz keletkezett, mely óriási kárt okozott szinte az egész településen. Ennek a csapásnak az emlékét őrzi a templomtoronyban minden csütörtökön délután fél négykor megszólaló emlékharangszó, amely egyedülálló az egész Délvidéken. A római katolikus lelkészséget 1754-ben szervezték, a temploma 1808 és 1813 között épült.
Bezdán (szerbül Бездан / Bezdan, németül Besdan), Szent Simon és Júdás Tádé Apostolok plébániatemplom
A falu Bácska északnyugati részén, Zombortól 17 kilométerre északnyugatra, a Duna bal partján fekszik. Az egytornyú templom a település központi részén, a 15. út mellett áll. Az újkori bezdáni plébánia 1743-tól létezik. 1847-ben készült el új, jelenleg is álló temploma. Ennek elődjét, az 1754-ben épült, és ugyancsak Szent Simon és Júdás Tádénak szentelt templomot elbontották. Klasszicista stílusú. A belsőben a klasszicista elemek (oltárok, padok, keresztelőmedence,) mellett, jelentős részben historizáló alkotások és berendezési tárgyak (belső kifestés, ablakok, egyes szobrok) is találhatók.
Felsőhegy (szerbül Горњи Брег / Gornji Breg), Szent József az oltalmazó és a munkás rk. templom
Felsőhegy Bácska északkeleti részén, Zentától 5 kilométerre délnyugat-nyugatra található.
Az egytornyú templom a település központi részén, a település egyik magasabb pontján áll. A
templom mellett áll a plébániaépület is. A templomnak elődje is volt. Egyházi adatok szerint
a településnek – akkor még Szőlőhegy megnevezéssel – 1808-ban már kápolnája is volt, amit
Szent Orbán tiszteletére emeltek. 1888-ban elkezdődött az új templom építése, melyet Szent József tiszteletére 1890-ben szenteltek fel. Főoltárképét Than Mór festette. Jellemző stílus: klasszicizáló neobarokk, valamint historizáló belső tér.
Hódegyháza (szerbül: Јазово / Jazovo), Szent Mihály főangyal (Sanctus Michael archangelus), rk. templom
Hódegyháza falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben
található. Az egytornyú templom a település központi részén, a főutcában áll. Építésénél mintegy 20-25 méteres előkertet hagytak. A templom mellett áll a csak alkalmilag használt lelkipásztori
központ. Hódegyháza lelkészségét 1853-ban alapították. A templom 1895 és 1901 között épült az
egyházmegye és a Kincstár költségén. 2003-2004 között lelkipásztori központ épült a templom szomszédságában. Neogótikus.
Nagykikinda (szerbül: Општина Кикинда / Opština Kikinda), Assisi Szent Ferenc (Sanctus Franciscus Assisiensis), rk. főesperesi plébániatemplom
Nagykikinda Bácska északkeleti részén található. A kikindai járás központi városa. Az egytornyú templom a település központi részén, a város egyik sétálóutcájában található. A templom mellett áll a plébániaépület, melyben az esperesi hivatal is otthont kap. A Nagykikindán 1760 óta működik önálló rk. lelkészség, a plébániát azonban csak 1807-ben alapították. Templomát – I. Ferenc császár közbenjárására, a kincstár támogatásával – 1808 és 1812 között építették. Az 1930-as évek elején megmagasították a toronysisakot, amivel kialakult a mai templomszerkezet, épülettömeg. Az épület több jelentős felújításon esett át az idők során. Klasszicizáló késő-barokk, a belső tér kifestése historizáló neoreneszánsz.
Töröktopolya (szerbül: Банатска Топола / Banatska Topola, németül Banat Topola), Mária mennybevétele – Nagyboldogasszony (Assumptio Beatae Mariae Virginis), rk. templom
Töröktopolya az észak-bánsági körzetben, közigazgatásilag Nagykikinda községben,
Nagykikindától délre található. Az egytornyú templom a település főutcája mellett áll. A templom közelében áll a plébániaépület. Töröktopolya lelkészséggé emelését az 1854. december 14. és 20., valamint az 1855-ben még hat ízben megismétlődő Mária-jelenéseknek köszönheti. A csanádi megyéspüspök 1859-ben Ft. Schlauch Lőrinc egyházmegyei ügyvéd kivizsgálása és jelentése alapján engedélyezte a zarándoklatokat. Már 1855-ben kinevezték az első helyben lakó lelkészt.
A templom 1899-ben épült, a torony csak 1915-ben. Neogótikus stílusban épült. A belsőben a későbbi átalakítások miatt teljesen vegyes (eklektikus) stiláris diszharmónia mutatkozik.