A Tolna vármegyei Kalaznó községben a Népi Építészeti Program támogatásával több lakó- és gazdasági épület újult meg. Az itt bemutatott porta ma látható épületei közül van, amely a 19. század közepéről maradhatott meg, a lakóház homlokzatán lévő monogram és datálás szerint legteljesebb formáját 1938-ban nyerte el. A magas lábazattal kiemelt, redőnytokos, nagy ablakokkal és nagyajtóval ellátott, díszes utcafronti homlokzatával, esztergált faoszlopos és téglából készült pilléres, széles tornácával a település egykori módosabb gazdáinak jellegzetes hosszúháza, melyben hátrébb füstölős nyári konyha, istálló sorakozik. Ehhez az telket keresztben lezáró pajtát is építettek, az így kialakult hátsó telekrészen pince és présház áll. A gazdasági épületek sorát az udvart U-alakban kerítve kukoricagóré zárja.
A helyenként életveszélyes állapotú lakóház és gazdasági épületek felújítását tulajdonosa önerőből kezdte meg 2019-ben azzal a céllal, hogy a pusztulás szélén álló porta megmentésével önellátó parasztgazdaságot hozzon létre. A Népi Építészeti Program támogatásával megvalósult az épületkutatás, a felújítási tervek és szakvélemények kiegészítése, majd több ütemben újabb támogatások segítették a kivitelezés fázisait.
2023 őszére a lakóépület felújítását célzó ütemben a hol vályogtéglával, hol vert vályoggal, hol soronként váltakozva vályog és égetett agyag téglával rakott falazatú ház visszanyerte történeti megjelenését. Elsőként a tető felújítását végezték el a cseréphéjazat újrarakásával, majd a homlokzatok, nyílászárók kerültek helyreállításra.
A hátsó homlokzaton az eresz alatt sérült íves holker párkányt a megkerült eredeti idomtéglákkal falazták újra.
A XX. század második felében jelentősen átépített tornác rekonstrukciós helyreállítással újult meg. A beépített szakaszt újra kibontották. Az 1970-es években elbontott és áthelyezett ablakok az eredeti helyükre kerülhettek vissza, a hiányzókat az eredeti ablakok ismeretében újragyártották. Archív felvételek segítették az egykori nyílásrend újraalakítását, a szerkezetek színeit kutatást követően restaurátori szakvélemény alapján határozták meg. A főhomlokzat feltárásával előkerült ácstok megmentésével a tornác utcai végén nyíló, de elfalazott lélekajtót is helyreállították. Szárnyai és felülvilágító ablaka a környék egy lebontásra ítélt házából származnak, falborításait, díszeit helyi analógiák alapján rekonstruálva gyártották újra. A homlokzatok helyreállítása mészhabarcs vakolattal történt, majd hagyományos mészfestés készült, a falkutatás eredményei alapján meghatározott színekkel.