Kalocsa, a Duna-Tisza köze legősibb városa közelében fekvő Szakmár községben áll az a porta, amelynek megújulása a Népi Építészeti Program segítségével indult meg. A telek minden bizonnyal a 19. század elejétől már beépített lehetett. A porta ma is álló vályogfalú lakóépülete a XX. század elején épült, a vidékre jellemző barokkos oromzattal alakított utcai fala azonban későbbi, téglából falazott, a rajta látható 1940-es évszám feltehetően ezen átalakítás évét jelöli. A telken két gazdasági épület a paprikaszárító és az ól is ekkor épült. A lakóház díszes fejezetű oszlopokkal tartott tornácának utcai szakaszát a XX. század második felében falazták el, itt új konyhát alakítottak ki. Történeti szerkezetei: torokgerendás fedélszéke, mestergerendával gyámolított pórfödémjei, burkolatai, nyílászárói és díszes homlokzatai az utcai oromzat közepén a falfülkében álló Mária szoborral azonban felújítható állapotban megőrződtek.

A felújítás során a lakóépület tartószerkezeteit az alapok és falak javításával, falvarrással, a nedvesedést okozó cementes vakolatok eltávolításával és vályogvakolat felhordásával, valamint a tetőszerkezet faanyagvédelmével és megerősítésével állították helyre, további vízmentesítését az épület körüli szivárgórendszer építésével és új ereszrendszerrel biztosították. Mindeközben – az utólagos konyha elbontásával – az épület visszanyerte történeti tornácát, eredeti udvari homlokzatát. A kéményt újravakolták, a meglévő cseréphéjazatot javították, az új padlóburkolatokkal, és belső meszelésekkel, valamint a homlokzat felújításával az épület külső és belső felületei is megújultak. A történeti értékű nyílászárókat kivétel nélkül az eredeti szerkezetek megtartásával sikerült felújítani és festeni.

A Népi Építészeti Program támogatása a rekonstrukciós felújításnak előkészítését, a szakvélemények és tervdokumentáció elkészítését, majd a kivitelezési munkák megvalósulását is segítette.