Október 14-én a Tolna megyei Závodon rendeztük Élhető örökség címen a népi építészeti konferenciát https://www.telekialapitvany.hu/elheto-orokseg-nepi-epiteszeti-konferencia-2/.

Az esemény korábban Budapesten kapott helyet, most azonban igazán autentikus helyszínen, ebben a nagyjából 300 lelkes, sváb faluban került rá sor. Hogy a helyszín miért különlegesen érdekes, hamarosan kiderül, ám haladjunk sorjában: a konferenciát Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója nyitotta meg.

A magyar kormány által létrehozott és finanszírozott, évi 1,5 milliárd forintos támogatásból működő Népi Építészeti Programot 2019 óta a Teleki László Alapítvány koordinálja. Mint az igazgató szavaiból kiderült, ez idő alatt online adatbázist és online támogatáskérelmi felületet hoztak létre, amely nagyban megkönnyíti és gyorsítja a kérelembeadások menetét. Ezenkívül létrehozták a mentori hálózatot: jelenleg 14 mentor – építészek, néprajzos szakemberek, műemléki szakmérnökök – nyújtanak szakmai támogatást a támogatási kérelmet benyújtó magánszemélyeknek és szervezeteknek ingatlanuk szakszerű felújításában. A program célja, hangsúlyozta beszédében Dr. Diószegi László, hogy értékmegőrző felújításokat támogasson; a mentori hálózat ebben nagyon komoly szerepet játszik. A hasonló támogatási rendszerekben, mondta el az igazgató, általában egy leírt célra szavaznak meg támogatást szakmai támogatás nélkül, itt azonban a mentorok folyamatos szakmai felügyelete mellett zajlanak a felújítási, renoválási munkák. Ezzel, emelte ki a Teleki Alapítvány vezetője, nem a támogatottak „bántása” a cél, épp ellenkezőleg: az, hogy segítsenek nekik. Az elmúlt két év pedig bizonyítja, hogy a folyamatos szakmai kontroll mellett bonyolított rendszer nagyon eredményesen működik.

Ezután László Attila, Závod polgármestere köszöntötte a konferencia résztvevőit. Elmondta: az előadásoknak helyet adó pajta magánszemélyek, a Sydney-ben élő Jakab házaspár tulajdona, ők bocsátották rendelkezésre portájukat a konferencia számára. A pajta egy olyan falusi porta része, amely az 1970-es években számos átépítésen esett át. Ám a tulajdonosok elszántságának és múlt iránti tiszteletének köszönhetően mára lényegében ugyanolyan állapotot mutat, amilyen fénykorában lehetett. Nemcsak maguk az épületek, hanem a berendezési tárgyak, a megmentett mezőgazdasági eszközök, a legutolsó gerenda is azt hirdeti, hogy mai gazdái megbecsülik őket.

Závod különleges helyszín: a faluban a tudatos értékvédelem jellemző. Mint László Attila elmondta, a településen a rendszerváltás előtt értékvédelmi szempontból szerencsés módon nem voltak adottak az anyagi lehetőségek, hogy a háztulajdonosok jelentős mértékben változtassanak a régi épületek arculatán. Ezután pedig, harminc-negyven évvel ezelőtt a helyi vezetők, a képviselő-testület tagjai nagy hangsúlyt fektettek az értékvédelemre, és ebbe a gondolkodásba sikerült bevonniuk az itt élőket is. Így ma Závod valóságos gyöngyszem: egységes utcaképe, szinte romlatlan ingatlanállománya teszi különlegessé. Itt már nagyon korán, 2000-ben megalkották az értékvédelmi rendeletet, majd 2002-ben közalapítványt hoztak létre az épített örökség és a természetvédelem támogatására. Ma egy helyi építész koordinálja a feladatokat, segítséget nyújtva minden itt élőnek ingatlana tudatos és értékőrző megtartásához. Ebbe a folyamatba, hangsúlyozta a polgármester, új lendületet hozott a Népi Építészeti Program, amely nagyon nagy segítséget nyújt az értékőrző munka folytatásához.

A falu vezetője után Dr. Földváry Gábor, a Miniszterelnökség örökségvédelemért felelős miniszteri biztosa köszöntötte a résztvevőket a maga, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nevében. A miniszteri biztos elmondta: amikor az ember azt hallja, hogy „költségvetési törvény”, száraz számokra gondol csupán, ám ebben a törvényben minden tételért évről évre meg kell küzdeni. Az, hogy mire mennyi pénz jut, komoly döntések és értékválasztások eredménye. A Miniszterelnökség pedig, hangsúlyozta Földváry Gábor, elkötelezett a népi emlékek megőrzése mellett: az utóbbi években 6,5 milliárd forintot juttattak erre a célra, a konferencia helyszíne, Závod pedig különböző támogatási formák révén 100 millió forintban részesült.

Dr. Földváry Gábor ezután a német szociológus, Ferdinand Tönnies 1887-ben megjelent, Gemeinschaft und Gesellschaft című írását idézte fel. Mint elmondta, a maga idejében és azóta is roppant időszerű gondolatokat megfogalmazó Tönnies úgy vélte: a közösség és a társadalom közti különbség részben abból fakad, hogy az előbbi képes a közös érdeket az egyéni érdek elé helyezni. A Miniszterelnökség célja a Népi Építészeti Programmal pedig nem kevesebb, mint ebben az értelemben közösséget létrehozni: közösséget térben és időben. Időben visszafelé, nagyszüleink, dédszüleink nemzedékének irányába, egyúttal a jövő felé, remélve, hogy a mi értékmentő munkánk hasonló tiszteletet vált majd ki unokáink körében. Ebben a munkában, mondta, szükség van sokak közös erőfeszítéseire: fontos, hogy a népi építészeti emlékek tulajdonosai felismerjék, milyen érték van a birtokukban, a szakemberek, építészek, néprajzosok pedig segítsék őket ezeknek az értékeknek a fenntartásában.

A konferencia ezután tartalmas és izgalmas falusétával folytatódott, amelyen a résztvevők megismerkedhettek Závod különleges épületeivel; a séta végeztével a hallgatóság előadásokon tudhatott meg többet a Népi Építészeti Programról, a magyarországi népi építészeti értékekről, de a konferencia egyik szekciójának jóvoltából a népi építészet erdélyi állapotáról is tájékozódhatott.

A jól sikerült závodi nap online is követhető volt, a közvetítést pedig bárki újranézheti ezen a linken: https://youtu.be/6khiyPWSY1o.