A Vargha Lászlóról, a népi építészet egyik meghatározó kutatójáról és népszerűsítőjéről (akinek kiemelkedő szerepet volt a népi műemlék fogalmának bevezetésében, valamint a szentendrei skanzen létrehozásában) elnevezett életműdíjat ebben az évben Dr. Istvánfi Gyula professor emeritus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének egyetemi tanára, egykori tanszékvezetője kapta.

Dr. Istvánfi Gyula volt a Műegyetemen a népi építészet egyetemi kurzus elindítója, az elsőéves építészhallgatók generációi számára meghatározó előadói személyisége.

Budapesten született 1938-ban. Építészként végzett a Műegyetemen, majd nagyon sokrétű tevékenységet folytatott a kutatástól a műemlékvédelmen át tudományos publikációk megjelentetéséig. Ami a népi építészetet illeti, ő dolgozta ki a népi építészet tantárgyat, amely graduális kurzus lett az első évfolyamon. A tantárgyhoz kapcsolódó tankönyve Az építészet története: Őskor, népi építészet a legjelentősebb átfogó munka a korai kultúrák építészetétől a napjaink falujának megismerésével bezárólag. Érdeklődése az ember alkotói magatartásának kutatása felé fordult, az építészet keletkezéstörténetében a szimbólumok szerepét is kutatta – melyről Az építészet kezdetei című munkájában számol be személyes élményt adó rajzain keresztül.

A felsőbb éves építészhallgatóknak a falu építészetével kapcsolatos választható tárgyakat hirdetett és a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésen már a szakemberek számára tárta fel a közösségek által létrehozott építészeti emlékanyagot, társadalomtudományi és szociológiai háttérrel gazdagítva annak értékelését. Különösképpen jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falukutatása. Az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék nyári felmérési gyakorlatában falvak és kisvárosok épített örökségét mérték fel évtizedeken keresztül – ezek a munkák a műemlékvédelmi dokumentumtárak egyik meghatározó bázisát jelentik. Egyetemi kollégáival és diákokkal közösen Erdélyben a veszélyeztetett római katolikus és református templomok felé fordult figyelmük, az anyaországban az evangélikus templomok felmérését támogatta tanszékvezetőként. Számos kiemelkedő műemlékünk: a Hősök terei millenniumi emlékmű, a budavári Szent István lovasszobor és a ma már az Erzsébet téren álló Danubius kút helyreállításának kutatója és tervezője munkatársaival közösen.

Dr. Istvánfi Gyula rengeteget tett azért, hogy Kárpát-medencei népi építészetünk méltó helyére kerüljön a felsőoktatásban és a közgondolkodásban egyaránt. Generációk számára meghatározó személyiség: az épített örökség iránt érzett elkötelezettség alapjainak megteremtésében végzett kitartó oktatói munkásságával, a kimagasló értékű magyar emlékanyag kutatása, megóvása és bemutatása érdekében tett példaadó gyakorlatával.

A Vargha László népi építészeti díj a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Népi Építészeti Munkabizottsága kezdeményezésére jött létre, mely díjalapításhoz szakmai szervezetként támogatólag csatlakozott az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága és Teleki László Alapítvány.