Az erdélyi Szeben megyében lévő Somogyom 850 lelkes település, magyar lakosainak száma kevéssel 200 fölötti. A 14. században már állt a temploma.

A templom a 19. században nagyon rossz állapotban volt, életveszélyesnek nyilvánították, 1859-ben az alapjaitól kezdve állították helyre. Az iratok szerint külső és belső falképeit ekkor lemeszelték.

A somogyomi evangélikus templom falképeiről az első adatot Michael Schlichting 19. század első feléből származó rajza szolgáltatja. A rajz a somogyomi templom déli homlokzatát ábrázolja. A diadalív és a szentély déli ablaka között jól kivehető a Szent Kristóf egész alakja, vállán a gyermek Jézussal. Minden bizonnyal ekkor még ez a falkép értelmezhető állapotban volt.

1870-ben ismételten említik a bemeszelt falképeket. 2002-ben a falképek nagy felületeken váltak láthatóvá a hámló mészrétegek alól. Több helyen volt látható bizonyos színek sötétes árnyalatú átvérzése.

Egy 2003-ban végzett felújítás során az északi hajófal közép részén két egymás alatti jelenetet tártak fel. A két jelenet Szent Katalin életéből ábrázol jeleneteket: Szent Katalin Maxentius császár előtt, és Szent Katalin vértanúsága.

A további falkutatások, feltárások során a következő falképfelületeket sikerült beazonosítani:

– Az északi hajófal legalsó regiszterében Szent Péter vértanúsága, illetve az Utolsó ítélet jelenete látható.

– A legutóbbi kutatás során az északi hajófal legfelső regiszterében egy eddig ismeretlen Szent László-legendát sikerült beazonosítani. A legenda becsült összfelülete 4o négyzetméter.

– A szentély déli falán egy rendkívül ritka ikonográfiai ábrázolást, egy ún. „élő kereszt” jelenetet sikerült beazonosítani. Ezen ikonográfiai ábrázolás egyetlen megfelelője a középkori Magyar királyság területén a felvidéki Pónyik római katolikus templomában található.

A külső falfelületeken egy nagyon lepusztult állapotú mész-homok alapú vakolatfelület látható. Ez a vakolatfelület feltehetően részben még középkori, részben az 1854-59-es javításkor lett felhordva, ez volt ugyanis az utolsó nagyobb szabású javítás, amikor vakolásról is szó esik.

A nyugati kapuzat bélletének réz-zöld és vörös színű színezése az esőtől védettebb csúcsívben maradt fenn. A csúcsív fölött, a vakolat felületén zöld színnel festett növényi ornamentika látható.

A déli szentélyfal közép részén, az ablaktól nyugatra egy téglalap alakú vakolt felületen Szent Kristóf és a gyermek Jézus töredékes alakja látható.

A szentély keleti oldalán, az ablak alsó szélétől lefelé egy téglalap alakú falképes vakolat látható. A képmezőben három glóriás fej látható, az alakok elrendezéséből, mozdulataiból feltételezhető, hogy egy Pieta-ábrázolás.

2019-ben és 2020-ban történt a restaurálás a magyar kormány által létrehozott Rómer Flóris-terv keretéből, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában. Kiss Lóránd és munkatársai feltárták és konzerválták a hajó északi falán a legfelső regisztert. A felső regiszter teljes felületét a Szent László legenda falkép ciklus tölti ki. A felső regiszter teljes beavatkozási felülete 4o négyzetméter volt. A teljes felületből mintegy 38 négyzetméter felületet borít középkori falkép. A feltárt falképek stilisztikailag a Szent Katalin legenda falképeihez kapcsolódnak, mindkettő készítője az almakeréki falképek egyik mestereként azonosítható be.

A somogyomi Szent László-legenda kitűnik rendkívüli részlet gazdagságával (építészeti elemek, fegyverzetek, páncélok stb.), illetve néhány olyan részlettel melyekkel az eddig ismert legenda ábrázolásoknál nem találkozunk (pl. a Szent László bárdját hordozó apród).