Tíz helyszínre látogatott el idén a Teleki László Alapítvány Megújuló Örökség XVIII. című utazókonferenciája. A június eleji, háromnapos műemlékes konferencia a kajántói római katolikus templom és a csomafájai református templom megtekintésével indult.

A kajántói templom a 12−13. század környékéről származik. Legkorábbi, ma is látható részletei a szentély boltozata, a sekrestye ajtókeretezése és a szentélyen található papi fülke, amelyek a 14. századra datálhatók. A műemlék érdekes részlete a külső lábazat, amely egyes vélemények szerint kapuprofilok újrafelhasználásával készülhetett. A szentély előtt elválás látható a falon, amely több gótikus rétegre enged következtetni.

Csomafája református temploma négyszög alaprajzú, sokszögzáródású szentéllyel. Fontos eleme a faragott kő szószék, amely Sipos Dániel nevéhez köthető. Említésre méltó még az épület déli oldalán lévő kapu félköríves záródású kőkerete. A keleti oldalon robosztus támpillérek állnak, amelyek utólag, a templom állékonyságának megőrzése céljából készültek. A műemlék mennyezete egyszínű, csupán egyetlen figurális ábrázolással: egy fiókáit saját vérével etető pelikán látható itt. A templom tornya 1799-ben épült, a teteje fa szerkezetű, benne két harang található.​

Kajántó

Csomafája