Tíz helyszínre látogatott el idén a Teleki László Alapítvány háromnapos „Megújuló Örökség XVIII.” című műemlékes utazókonferenciája. A második napon két középkori templomot: Szászlekence evangélikus és Szentmáté református templomát is megtekintettek az érdeklődők.

A szászlekencei erődtemplomot ma is magas kőkerítés határolja, néhol lőrésként szolgáló ablakokkal tagolva. A templom két középkori periódusa különböztethető meg, ezek közül a korábbihoz tartozik a diadalív, a nyugati kapu és az efölött lévő befalazott rózsaablak. A 15. század végi gótikus átépítésből származnak egyebek között a faragott kő falpillérek, a szentély feletti boltozat, valamint az északi mellékhajó. A 16−17. század környékén a gótikus boltozat beomlott, ennek helyére a 18. században barokk boltozat került, amin többféle festés nyoma megtalálható. A néhány évvel ezelőtt végzett falkutatás során freskókat nem találtak, de a szentélyben több felszentelési kereszt is látható.

A középkori szentmátéi református templomot felújított állapotban tekinthették meg az utazókonferencia r​​észtvevői. A renoválás előtt végzett ásatások során előkerültek a sekrestye alapjai, valamint a templom körüli egykori temető maradványai is. Írásos források alapján ismert, hogy a szentélyben egykor gótikus boltozat, a hajóban pedig kazettás mennyezet állt. 1912-ben egy szélvihar levitte a templom tetejét, ekkor egy lapos, fémfedésű tető készült, de ez igen hamar károsodott. A felújítás során végül nagyobb hajlásszögű tetőt szerkesztettek a templomra. A karzat alatt és a diadalívbe beépítve egy-egy sírkő található. Egyiket a bejárat alatt, másikat a padlóba beépítve találták meg. Az épület mellett harangláb áll, amely a 19. században készült.

Szászlekence

Szentmáté