Visszanyerte eredeti arcát Balatonakali egyik legrégebbi háza. A műemléki védelem alatt álló épület a 19. század elejének jellegzetes Balaton-felvidéki lakóháza. Bár náddal fedett tetejét, és nyílászáróinak zömét már a 20. század második felében cserélték, fő szerkezetei még építéskoriak: tornácát kőből rakott boltöves pillérek tartják, a vállak alatt falfülkével, a tornácról külön ajtókkal nyílik a gerendafödémes szoba, füstös konyha és kamra, egykori boltozatának maradványaival. A padláson megmaradt a kő pillér a szoba és a konyha közötti válaszfal felett, amely az oromfalakkal együtt a taréjszelement hordta. A téglalépcsős utcai oromfal magassága az egykori nádtető vastagságához illeszkedett.

A felújítási munkák leglátványosabb elemeivel: a födém, kémény, és tető felújításával az épület visszanyerte egykori arányait: az elhasználódott cseréphéjazat helyére újra nádazás került. Az utcai homlokzatot az 1960-as évekbeli fényképfelvételek alapján rekonstruálták.
A helyreállítás kiterjedt még a kert rendezésével az épület vízmentesítésére, a belső falfelületek és a homlokzatok felújítására, a nyílászárók – köztük a még eredeti kamraajtó – felújítására is.
A felújítást előkészítő szakértői vélemények és a felújítási terv elkészítését, valamint a kivitelezési munkákat is támogatta a Népi Építészet Program.