A Teleki László Alapítvány kuratóriuma idén másodszor ítélte oda a Granasztói György Díjat. Az egykori kuratóriumi elnök nevét viselő elismeréssel olyan személyek munkáját kívánja jutalmazni az Alapítvány, akik kiemelkedően sokat tettek és elkötelezettek a Kárpát-medencei magyar műemlékek megóvásáért. Az elismerést ezalkalommal Mihály Ferenc, szovátai farestaurátor kapta. A díjat dr. Latorcai Csaba, társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár adta át a Teleki László Alapítvány által rendezett Rómer Flóris Terv – Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében konferencián. A helyettes államtitkár úr ünnepi beszédének első felében a névadó Granasztói György munkásságára emlékezett. Ezt követte a díjazott, Mihály Ferenc méltatása, majd az elismeréssel járó plakett és oklevél átadása.

dr. Latorcai Csaba, helyettes államtitkár úr laudációja:

„A nemzeti öntudat kifejezés arra az érzésre utal, amelyet bármelyikünk megtapasztal, amikor átéli, hogy tagja a magyar nemzetnek. A nemzet tagjaként egymásra ismerő személyeknek világos tudata van a közösség mivoltáról, lényegéről, szerepéről, értékéről.” (Granasztói György)¹

Tisztelt Ünneplő Közösség! Kedves Mihály Ferenc!

Granasztói Györgytől hoztam ezt az idézetet, amellyel gratulálok Önnek a róla elnevezett díj elnyeréséhez. Az elismerésben azon személy részesül, aki kiemelkedően sokat tett és tesz a Kárpát-medence magyar műemlékeinek megóvásáért.

A nemzet tagjaiként egymásra ismerő személyeknek világos tudata van a közösség mivoltáról, lényegéről, szerepéről, értékéről. Meggyőződésem, hogy ebbe az értékrendszerbe szervesen beletartozik mindaz az épített örökség is, amely őrzi ezeréves múltunkat, ébren tartja jelenünket és üzen a jövőnek. Üzen és megtart bennünket templomainkkal, kastélyainkkal, temetőinkkel. Beszél történelmünkről, szabadságküzdelmeinkről, győzelmeinkről és vereségeinkről és közben országnak-világnak büszkén mutatja a magyar néplélek szépségeit.

Granasztói György egész élete, tudományos és közéleti-diplomáciai munkássága ennek a sajátos, semmihez sem hasonlítható magyar nemzeti tudatnak a megélésében, hirdetésében és továbbadásában telt. A róla elnevezett díjban – amelyet most egy olyan szakember vehet át, aki restaurátorként azon dolgozik, hogy a magyar nemzeti közösség mivoltáról, lényegéről, szerepéről, értékéről, épített örökségünk hírt vihessen a jövőnek – tovább él ez a hivatás.

Az a hivatás él tovább, amellyel Granasztói György a Kárpát-medence magyar épített örökség megmentéséért elkötelezetten munkálkodott. Történészként a középkori európai és magyar városok életével is foglalkozott. A témában írott és szerkesztett könyveiben, cikkeiben a tudós ember szerénységével, ugyanakkor közérthetően, mégis ügyelve a tudományos igényességre, tárta a téma iránt érdeklődő olvasó elé mindazt a példátlanul gazdag ismeretanyagot, amellyel rendelkezett. Elméleti munkássága mellett ugyanakkor tudott gyakorlatiasan is cselekedni, amikor az épített örökség megmentéséről volt szó: meghatározó szerepet vállalt abban, hogy több mint 300 Kárpát-medencei műemlék került felújításra.²

Korábban számtalan alkalommal volt szerencsém eszmét cserélni Granasztói Györggyel: mindazokról a sürgető feladatokról, amelyeket most már nekünk kell elvégeznünk, és amelyhez az Ő gazdag élettapasztalata nyújt támogatást. A Miniszterelnökség örökségvédelemért felelős helyettes államtitkáraként hálás vagyok, hogy mindennapi munkám során meríteni tudok a ránk hagyományozott szellemi hagyatékából.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Az idén Granasztói György Díjjal jutalmazott Mihály Ferenc 1968-ban született Erdélyben, Szovátán. 1991-ben a Brassói Egyetem Fafeldolgozó Karán, majd 1996-ban a Budapesti Képzőművészeti Egyetem Tárgyrestaurátor Szakán szerzett diplomát.

1992-2007-ig az Állami Műemlék helyreállítási és Restaurálási Központ alkalmazottja volt. Az intézmény keretein belül 1997 és 2007 között részt vett egy Magyarország határaink túli műemlék felmérési programban.

1994-től napjainkig munkatársaival számos erdélyi műemlék faberendezésének a restaurálását végezte el. Neki és munkatársainak köszönhető, hogy a mai napig üzenhet a múlt a jövőnek Énlakán és Magyarszentbenedeken az unitárius, Székelydályán és Égen a református templom restaurált famennyezetén keresztül.

Üzenhet Mikháza ferences templomának karzatmellvédje, a krasznai református templom festett famennyezete, a csíksomlyói Salvator kápolna festett famennyezete, Erdőcsinád református templomának faberendezése és Barátos református templomának festett karzatmellvédje.

Mihály Ferenc restaurátor a magyar műemlékvédelem kiemelkedő személyisége. Tevékenysége nem csupán Erdélyre, hanem az egész Kárpát-medencére kiterjed. Elkötelezettsége, szakértelme, tudása és hallatlan munkabírása eredményeként megszámlálhatatlan faberendezés, műtárgy, festett famennyezet, szószék menekült meg a biztos pusztulástól.

Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a Miniszterelnökségen a területet felügyelő helyettes államtitkárként ezt a rangos kitüntetést személyesen adhatom át Önnek.

Engedje, engedjék meg, hogy megköszönjem mindazt a munkát, amelyet a Kárpát-medencei épített örökségünk megmentése érdekében Ön és munkatársai végeztek. Hirdesse az összefogás és az összetartozás nagyszerű példáját és erejét, különösen ezekben az időkben, amikor olyan nagy szükség van Európa és a Kárpát-medence szellemi és lelki megújítására.

{gallery rows=1}images/esemenyek/latorcai18{/gallery}

[1] „2010 tavasza és a magyar nemzeti öntudat” Magyar Nemzet Online, 2010. április 27. Granasztói György írása; https://mno.hu/migr_1834/2010_tavasza_es_a_magyar_nemzeti_ontudat-230531  

[2] „Hatoldalú megállapodás a Kárpát-medence magyar vonatkozású épített örökségéről” https://telekialapitvany.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=120:hatoldalu-megallapodas-a-karpat-medence-magyar-vonatkozasu-epitett-oeroeksegerol&catid=83:egyeb&Itemid=479&lang=hu