A Teleki László Alapítvány által felújított több templomban is rendkívül értékes falfestmény-leletek kerültek elő. Ezek a középkori műalkotások néhol világszínvonalúak; nem véletlenül mondta róluk egyszer egy interjúban Dr. Diószegi László, az alapítvány igazgatója: „Ahhoz, hogy fantasztikus középkori épületeket és falfestményeket lássunk, nem kell Olaszországba vagy Franciaországba utazni, elég elmenni Kárpátaljára, Felvidékre vagy Erdélybe”.

Ami a falképek témáit illeti, ebből a Jánó Mihály művészettörténésszel készített beszélgetésből kiderül: Erdélyben és a régi Magyarország egész területén az Európa más részeire is jellemző tematika jelent meg a templomfalakon (kivéve a világon is egyedülálló Szent László-legendát, amely ugyancsak hangsúlyos eleme a magyar területeken található templomok freskóábrázolásainak).

Ennek megfelelően gyakori motívum a passióábrázolás is. Jézus szenvedéstörténete, keresztre feszítése és feltámadása sok helyen megjelenik – itt három különösen szép, (részben) a Teleki László Alapítvány által, a Rómer Flóris-terv keretében felújított templomot mutatunk be. Az egyik  erdélyi, a másik kettő kárpátaljai. De mindháromra tökéletesen igaz Diószegi László fent idézett gondolata: majd ha a koronavírus-járvány végeztével ismét utazhatunk, érdemes kelet felé venni az irányt, és megcsodálni épített örökségünknek ezeket a csodáit.

Viski református templom (Kárpátalja)

A Teleki László Alapítvány székhelyén tavaly ősszel mutattuk be a művészeti szenzációnak számító viski falképeket. A lelet rendkívüli művészettörténeti jelentőségű. A négy szintben a templom szentélyének északi és déli falán futó krisztológiai ciklus a kor hasonló alkotásihoz hasonlóan Jézus születését és gyerekkorát, valamint a passió jeleneteit mutatja be. Hogy a legfelső regiszterben mi volt, csak sejthető, vélhetően az angyali üdvözlet ábrázolása.

Ami a falfestmények húsvéti tematikáját illeti, fennmaradt a csütörtök esti lábmosás, az utolsó vacsora, Júdás csókja és a keresztre feszítés, a kálváriajelenet, mindkét latorral ábrázolása. Érdekesség, hogy a latrok lelkét kicsi figura formájában jelenítették meg, a jobb lelkét kis angyal tartja, míg a bal lator lelkét ördög rángathatta, de ez csak feltételezés. Töredékesen látható a levétel a keresztről, a sírba tétel, a feltámadás.

A viski feltárás egy hosszabb folyamat kezdete: a következő lépés a képek teljes megtisztítása, és ezt követi majd a restaurálás, a megfelelő kiegészítésekkel.

Gerényi görögkatolikus templom (Kárpátalja)

A közigazgatásilag Ungvárhoz tartozó Gerény jelenleg görögkatolikus használatban lévő, a 13. század közepe után épült, rotundás temploma rendkívüli művészettörténeti értéket képvisel. Többek között falképei miatt is: az épületben három periódusból származó falképek találhatók. Töredékesen ugyan, de fennmaradt egy Szent György-ábrázolás (a sárkánynak nyoma veszett), egy talán Januariust, a 4. századi mártír püspököt ábrázoló részlet, valamint az apostolok alakjai.

A Jézus életét bemutató ciklus több részlete viszonylagos épségben maradt meg. A rotunda délkeleti karéjában az Utolsó vacsora látható, az északkeleti fülke alsó sorában pedig az Olajfák hegye és az Elfogatás. Némi kihagyás után a keleti karéj alsó sorában folytatódik a Passió Krisztus elítélésével, ostorozásával és keresztvitelével; a délkeleti karéjban a Keresztrefeszítést és a Feltámadást találjuk.

Sepsikilyéni unitárius templom (Erdély)

Sepsikilyén település jelenleg Sepsiszentgyörgy délnyugati peremkerülete. A falu unitárius temploma 13. századi eredetű, legrégebbi része a jelenlegi hajó, amely a 13. század második felében − legkésőbb a 14. század első felében épülhetett.

A templom középkori falfestményeit a reformáció folyamán bemeszelték, és csak a 19. század utolsó évtizedeiben bukkantak elő a mészréteg alól. A falképek teljes feltárására az 1990-es években került sor, a többször megakadó munka végül 2017-ben, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a Teleki László Alapítvány támogatásával fejeződött be.

A feltárt és restaurált templom nem akármilyen látnivaló. A templomhajó falfestményei Krisztus több jelenetből álló szenvedéstörténetét, az Utolsó ítéletet és a Szent László-legendát ábrázolják.

A Jézus életét, szenvedését és mennybemenetelét bemutató sorozat 13 jelenetben látható. Ezek közül az Utolsó vacsora viszonylag ép, Krisztus elfogatása töredékes. Krisztus ostorozása, Krisztus Pilátus előtt, töviskoronázás és Keresztvitel, azután a Keresztrefeszítés: a kilyéni falképek még így, itt-ott hiányosan is lenyűgözőek, ha pedig elképzeljük, milyenek lehettek a maguk idejében, épen, gyönyörű műalkotást látunk magunk előtt.

A Teleki László Alapítvány nevében ezzel az írással kívánunk áldott húsvétot mindenkinek a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágon!

(Ehhez az íráshoz felhasználtuk többek között a Teleki László Alapítvány gondozásában megjelent Ideje az építésnek című kötet leírásait.)