Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák címmel nemzetközi konferenciát rendeztek a moldvai csángókról Budapesten a Magyarság Házában.

A rendezvény keretében olyan előadás is volt, amely csak közvetve kapcsolódott a témához, mint az iskola- és nyelvmentés és terminológia fejlesztés az oroszországi finnugor nyelvekben, de volt irodalmi kerekasztal is Rejtőzködő Csángóföld címmel.

Az eseményen jelen volt Gecse Zoltán, a Kossuth Rádió munkatársa is, aki elsőként Iancu Laurát, az ismert csángó költőt szólaltatta meg.

Iancu Laura miután nagyon szerényen beszélt saját személyéről, elmondta: ha bizonyos szemszögből nézzük a moldvai magyarságot, akkor lehet nagyon negatív dolgokról beszélni, hogy nagyon hátrányos helyzetben vannak, iskolai, tudományos szempontból szinte behozhatatlan hátrányban vannak, de mindez nem csak azért van, mert az iskolában nem anyanyelvükön tanulnak, hanem azért is, mert a falusi életmódban az iskola egy teher, ott nincs hagyománya a művelődésnek, ott a túlélés a fontos.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökének, Boros Siklódi Botond előadásának címe az volt, hogy a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szerepe az erdélyi és a moldvai magyar nyelvű oktatásban. Boros Siklódi Botond elmondta, hogy a nyelv állapotára való tekintetben is különböző helyzetek vannak, mert vannak olyan gyermekek, akik alig, vagy egyáltalán nem tudnak már magyarul, a szülők kérésére vesznek részt a programban és egyes esetekben mint idegen nyelvet kell nekik tanítani a magyart.

Hallgassa meg Gecse Géza összeállítását, amely
a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában hangzott el:

{mp3}csango_konf_audio_2{/mp3}