A Kassától nyugatra fekvő, Gömör megyei Hárskút római katolikus templomát a 18–19. században többször is átépítették. Ennek ellenére az épület megőrizte néhány középkori részletét, például hosszháza befalazott tölcsérbélletes ablakait. Ez év tavaszán a magyar kormány által finanszírozott Rómer Flóris Terv keretében lefolytatott festőrestaurátori kutatás szenzációs eredményekkel járt, ugyanis a Peter Koreň vezette festőrestaurátor-csoportnak egy kiterjedt krisztológiai ciklus falképeit sikerült feltárnia és restaurálnia a szentélyben. E freskókról ez idáig csupán Myskovszky Viktor 1877-ben készült ceruzarajza, továbbá 1882-es akvarellmásolata alapján alkothattunk képet, melyek mellékleteiben a szerző előbb a 13., majd a 14. századra datálta az emléket. Okleveles forrás igazolja, hogy Hárskút 1364-től a Bebek család birtokában volt, a templom freskóit pedig minden bizonnyal az ezt követő periódusban festhették. A krisztológiai jelenetsor két regiszterben jelenik meg, a felső sávban Krisztus gyermekségével, az alsóban szenvedéstörténetével. Előbbi képsorból egy nagyszabású Királyok imádása került elő, emellett bizonyossá vált, hogy az a jelenet, melyet Myskovszky akvarellje nyomán a leprás beteg Szent Erzsébet általi fürdetésének hihettünk, valójában Krisztus fürdetéseként azonosítandó. A Passió-ciklusnak eleddig három jelenete látott napvilágot. Az Utolsó vacsorán Krisztus és Evangélista Szent János mellett egyértelműen identifikálható Szent Péter és Szent Tamás alakja. Az Olajfák hegyéről a három alvó apostol: Szent Péter, Evangélista Szent János és idősebb Szent Jakab, míg a Krisztus Pilátus előtt jelenetéről a római helytartó fejfedős figurája került elő. A Myskovszky készítette dokumentumon Krisztus és a vérfolyásos asszony történetének ábrázolása is helyet kapott, melynek feltárására azonban még várnunk kell.

Fotók:  Peter Koreň

Akvarell másolat: (MÉM-MDK)