A borbereki református templom a 20. század utolsó harmadában rommá vált. A Maros 1977-es áradását követően berendezése elpusztult, tetőzete összedőlt. A toronysisak megmaradt, bár rendkívül rossz állapotban. A szentély gótikus boltozatát bitumenes lemez ideiglenes fedéssel igyekeztek védeni, sikertelenül. Az épület 2004-ig folyamatosan pusztult. Ekkor az Ágoston Sándor Alapítvány önkéntesek bevonásával tetőt épített a szentély fölé, az utolsó pillanatban megakadályozva a boltozat beomlását. A következő években ideiglenesen lefedték a hajófalakat, újrafugázták a boltozat nagy részét, s 2012-ben a Teleki László Alapítvány segítségével újjáépült a toronysisak. A hajó tere fedetlen maradt, s az épület hosszú távon fenntartható funkciójának rendeződéséig nem is célszerű tetőt építeni. A rendszeresen felburjánzó növényzet azonban károsítja a falakat, degradált állapotot teremt, akadályozza az épület bemutatását, ezért felmerült az igény olyan ideiglenes megoldás kialakítására, amely nem teszi lehetetlenné a későbbiekben régészeti feltárás elvégzését, nem jár jelentős költséggel, s ugyanakkor rendezett környezetet biztosít.

A növényzet kiirtását és a terep elegyengetését követően 250 gramm/nm, gyökérálló geotextíliával fedjük le a hajó belterét. A geotextíliára kb. 10 cm mosott folyami kavicsot terítünk.

A tereprendezéssel együtt megtörténik a romosodó támpillérek javítása és cseréppel történő lefedése is.

{gallery rows=1}images/esemenyek/borberek2015{/gallery}