A felvidéki Zselíz felerészt magyarok lakta település. A 14. századból származó Szent Jakab-plébániatemplomban a magyar kormány támogatásával létrehozott Rómer Flóris-terv keretében, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában zajlanak munkálatok – most a templomban fellelhető freskók feltárása és restaurálása van soron.

A felvidéki Csonka Ákos nemrég nagy cikkben számolt be a fejleményekről és az újabb előkerült freskórészletekről a Felvidék.ma oldalon.

A zselízi Szent Jakab-plébániatemplom falain először 1884-ben bukkantak középkori freskókra, melyeket az akkori legkiválóbb magyar szakember, Stornó Ferenc tárt fel, írja a szerző. Akkor négy freskót restauráltak, de korabeli források emlékeztetnek rá, hogy több torzót és részletet is találtak, viszont a szűkös anyagi keretek miatt csak azt a négyet prezentálták végül, melyek a legjobb állapotban voltak.

A második világháború során a templomot óriási tragédia érte, a templomtornyot felrobbantották a visszavonuló németek, aminek következtében kevés híján az egész templom odaveszett; ez végül nem következett be, ám Szent Borbála és Apollónia freskója végérvényesen tönkrement.

Már a 19. századi feltárásokkor és azóta is sejthető volt, írja Csonka, hogy a vakolat alatt további középkori falképjelenetek rejtőzhetnek. Egy restaurátori szondázás során 2018-ban találtak rá Alexandriai Szent Katalin fülkrefreskójára, és ugyanakkor került elő Szent Mihály és egy egyelőre ismeretlen püspök freskótorzója is a szentély északi falán.

A mostani restaurálási munkálatok során előkerült Köpenyeges Mária freskójának oldalrészlete, amelyről már az 1884-es feltárás óta tudtak, ám felújítására mindeddig nem volt lehetőség.

Magának a freskónak teljes egészében hiányzik az alsó része, ugyanis 1622-ben éppen itt alakítottak ki egy oldalkápolnát. Ez abban az időszakban történt, amikor a templomot a reformátusok használták, akik valamennyi falfestményt és középkori díszítést fehérre meszeltek. A fal kibontásakor így nem is volt tudomásuk a freskó ottlétéről.

A munkálatok során ugyanezen falrészen a restaurátorok megtalálták továbbá a Breunner család nemesi címerét is, ami egészen bizonyosan a 19. században került oda. A grófi család ugyanis az oldalkápolnát arra kezdte el használni, hogy onnan vehessenek részt a szentmiséken. Minden bizonnyal ezt hivatott jelezni a címer, mely szerencsére jó állapotban került elő a vakolat alól, így megfelelően lehet majd helyreállítani.

A munkálatokat Koren Péter és csapata végzi.